Lehet, hogy nem te vagy irányításmániás, hanem a partnered gondatlan.
Kérelem
Megkérem valamire, azt mondja jó, megcsinálja. Nem történik semmi, ezért újra megkérem, azt mondja oké mindjárt. Nem csinálja meg, megint megkérem, még ötször megkérem sikertelenül, majd én vagyok a hisztis, amiért végül én álltam neki és haragszom rá. Minden nap ez megy.
A láncreakció
A férjem igazi bolondos, jófej apuka, a gyerekek imádják. Én ennek örülök, de ugyanakkor ez azt jelenti, hogy én vagyok a szigorú, nem-jófej szülő. Nem szeretem ezt a szerepet, mert eredetileg én is laza személyiség vagyok, de valakinek fel kell vállalni, hogy működjön a családi élet. Olvass még a témában
Az ellentétek tényleg vonzzák egymást? Ezt mondja a tudomány
„Utazom, karriert építek, koncertekre járok” – Mivel töltik az idejüket a nők, akiknek nincs gyerekük?
A „slow summer” luxusa, amit anyaként garantáltan nem engedhetünk meg magunknak
Te vagy a flörtölés királynője? Ebből a tesztből kiderül!
A férjem szívesen eteti meg esténként a gyerkőcöket és nemrég sógornőmnek panaszkodott, hogy segítene ő, de én nem hagyom, mert „mindennek óraműpontossággal kell történnie és kicsit sem vagyok rugalmas.” Először is vettem egy mély levegőt, mert már százszor megbeszéltük ezt és azonnal felment bennem a pumpa – majd szépen kifejtettem sógornőmnek, hogy miért vagyok ilyen vaskalapos.
Természetesen a vacsorát én készítem el és én tálalom, mert ha ezzel a férjemre várnék, akkor a gyerekek éhen halnának. Az étel ott hűl az asztalon, de ő a gyerekeket még mindig nem tudta leültetni az asztalhoz, nekem kell rájuk kiabálnom, hogy üljenek már oda.
Az etetés jó hangulatú, viccelődésben gazdag, aminek az a vége, hogy kétszer akkora kupleráj marad utánuk, mintha én felügyelném a vacsorát. Az elpakolás, mosogatás is az én reszortom. Mókázva sokkal tovább is tart az evés, mert eleve későn kezdtek el enni, illetve többet viháncolnak, mint kanalaznak, így kevesebbet is esznek a gyerekek.
Emiatt a fürdés is későbbre tolódik, ahogy a lefekvés is, ami szintén nehezebb, mert a gyerekek visonganak, fel vannak pörögve. Nem alszanak el időben, reggel nem tudom felkelteni őket, éhesen kelnek, mert nem vacsoráltak eleget, elkésünk az oviból és így én is a munkahelyemről.
És ilyenkor joggal merül fel a kérdés, hogy most én vagyok túl merev, vagy a férjem nem jó még arra sem, hogy megetesse a kölyköket.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
