Aranyló vagy borostyánszínű, kesernyés vagy gyümölcsösen frissítő: a sör sokféle és népszerű ital, nem csak nyáron, hanem bizony a szüret idején is. Bár a bor mellett sokan póriasnak, alantasnak tartják a sört, a habzó ital évezredes múltra tekint vissza, és, ha megfelelő szakértelemmel készítik, kiérdemelt helye van az ínyencek poharában is.
Az emberiséggel egyidős
A kosztümös, középkori filmekben mindig sör csurog az összekoccanó korsók oldalán, de a keserű italt ennél is régebb óta készítik.
A régészek 7000 éves agyagedényekben is megtalálták már a sör nyomait, az időszámításunk előtti 3. évezredből pedig írásos emlék is maradt fent a sörkészítés mikéntjéről: Hammurápi híres kőtábláin arra vonatkozóan is találhatóak törvények, hogy hogyan kell sört főzni, aki pedig a minőségi követelményeket nem tartotta be, már ekkor is súlyos büntetésre számíthatott.
A sör és az egyház
Érdekes, vegyes kapcsolatot ápolt a történelem során a sör és az egyház: egyrészt Britanniában a katolikus papok már az V. században is óva intették attól a híveket, hogy a mértéktelen sörfogyasztás bűnébe essenek, másrészt a kolostorok, amelyek maguk is főztek sört, nagyban hozzájárultak az ital elterjedéséhez és a sörkészítés technológiájának finomításához.
Sörtisztasági törvény
Az ókorban készített sörhöz még nem használtak komlót, a középkorban azonban már megszületett a bajor sörtisztasági törvény, ami 1516 óta még mindig tartja magát. Eszerint a sörnek négy alapanyagot kell tartalmaznia, se többet, se kevesebbet. Ezek pedig a maláta, a komló, az élesztő és a tiszta víz.
A gyártók többsége ma már nem ragaszkodik mereven ehhez a törvényhez, különböző szénhidráttartalmú kiegészítőket, vagy a mostanában egyre népszerűbb gyümölcsös ízesítőket is használják sörkészítéskor.
A sörök fajtái
A szakértők a söröket elsősorban az élesztés alapján csoportosítják: a legtöbb sör alsó élesztésű, ez azt jelenti, hogy készítése során az élesztő az ital aljára süllyed, ezek az úgynevezett lager sörök. Valamivel ritkábban a felső erjesztésű, ale sörök, melyek készítése során az élesztő a sör tetején lebeg.
Ezek az italok jellemzően sötétebbek, karakteresebbek, vannak száraz, de kifejezetten édeskés, testes változatok is, amelyeket a téli hónapokban fogyasztanak szívesen a sörrajongók. Léteznek spontán erjedésű sörök is, de ilyeneket ma már szinte csak kizárólag Belgiumban főznek. Ezek a sörök jellemzően alig szénsavasak, kellemesen savanykásak, és jó alapanyagot adnak a gyümölcsös ízesítésekhez.
Tényleg egészséges?
Bár túlzásba vitt fogyasztása természetesen nagyon káros lehet, az alkoholos italok között a sör még kifejezetten egészségesnek számít, ha mértékkel fogyasztod. Rengeteg benne a B-vitamin, segíti az anyagcserét, jó hatással van a koleszterinszintre is.
A vesepanaszok esetén olyannyira hatásos lehet, hogy például Csehországban és Lengyelországban a társadalombiztosítás fizeti a napi söradagját annak, aki vesekőtől szenved – vagyis itt receptre, orvosságként kapható a sör.
A sör csillaga
Ma is több sörmárka emblémájában található csillag, ami egykor a sörfőzők emblémája volt: a két egymásba fordított háromszög a két ellentétes elem, a tűz és a víz egységesítését jelképezi, és az ilyen cégér egyúttal arra is utalt, hogy a ház rendelkezik sörfőzési engedéllyel.
A hexagram a sörfőzők csillaga lett, és a hagyományt ma is sokan követik a szakmában.
Különleges sörök Budapesten
Szeptember 6. és 8. között különleges söröket kóstolhat az, aki Budapesten a Mikszáth tér környékén jár. A Főzdefeszt az ország első kézműves sör fesztiválja, ami idén már hatodik alkalommal kerül megrendezésre.
Mivel a helyszínt nem zárják le, a belépés ingyenes, és már csak a különleges hangulat miatt is érdemes kilátogatni, de aki szeretné, megkóstolhatja, milyen sört mérnek Új-Zélandon, Bajorországban, vagy éppen milyen a kaliforniai kókuszos sörkülönlegesség. Egészségetekre!
