Beszélt elhunyt nagyapjával – Híres személyiségek spirituális tapasztalásokkal

A híres főemlőskutató és aktivista, Jane Goodall 1981-ben élt át egy misztikus élményt, éppen Tanzániában, egy csimpánzkutató létesítményben. Elmondása szerint vihar után az erdőben olyan színek, formák és hangok fogadták, amik teljesen más megvilágítással bírtak, mint korábban valaha. Egységet érzett, mintha „egy láthatatlan kéz elhúzta volna a függönyt”, és megérezte volna „az igazságot, amelynek a tudomány csak egy töredéke”. Azon a napon Jane elmondása szerint mélyebb perspektívát kapott a tudomány és a vallás összeegyeztethetőségéről.

A művész és költő számára nem volt ismeretlen terület a misztikum. Tőle származik az a mondat is, miszerint „Nem tartom többnek a testi szememet, mint egy ablakot. Kinézek rajta, de nem vele látok.” Már gyerekkorában is voltak látomásai, a víziók pedig tovább folytatódtak később is, befolyásolva a művész alkotásait. Blake azt ábrázolta, amit látott – túlvilági jeleneteket és lényeket. Költészete is tükrözte a fizikai és a mennyei szféra összjátékát. Blake végül domborműves metszeteiről vált híressé: egy úttörő nyomtatási technikát alkotott, ami elmondása szerint elhunyt testvéréről szóló látomásában érkezett hozzá.