A macskák talán a legmenőbb állatok mind közül, ehhez kétség sem férhet. Ezek az egyedek azonban fajtársaik közül is kiemelkedő élettörténetet tudhatnak magukénak, vagy kiemelkedő népszerűségre tettek szert.
Chester, más néven F.D.C. Willard
Sok macska van, aki hozzájárult tudományos áttörésekhez, ám közülük ezt sokan sajnos valamilyen állatkísérlet nem túl szerencsés sorsú áldozataként tették. Chesternek ennél szerencsére egy sokkal vidámabb történet jutott. Ő ugyanis társszerzője egy nagy hatású fizikai tanulmánynak - bár valójában szinte biztosak vagyunk benne, hogy nem végzett semmilyen munkát. Jack Hetherington, a Michigani Állami Egyetem fizikaprofesszora írt egy tanulmányt az atomok viselkedéséről, amely végül 1975-ben jelent meg a Physical Review Letters című folyóiratban. Mielőtt beküldte volna, egy kollégája közölte Hetheringtonnal, hogy elutasítják, mert a dolgozatban a "mi" szót használta az "én" helyett, pedig ő volt az egyetlen szerző.
Ahelyett, hogy átnézte volna és elvégezte volna a szerkesztést, egyszerűen beillesztett egy másik szerzőt: F.D.C. Willardot, aki valójában Chester volt, a professzor macskája. Az F.D.C. a Felix Domesticus, Chester rövidítése volt; Willard a macska apja volt. Hetherington csalása nem sokáig maradt titokban, de az emberek nem haragudtak, sőt Chester kisebb fajta szenzációvá vált, például meghívást kapott a Michigani Állami Egyetem fizika tanszékére is. Ahogy a tanszékvezető írta egy levelében: „El tudják képzelni az egyetemes ujjongást, ha Willardot valóban rá lehetne venni, hogy csatlakozzon hozzánk, még ha csak mint vendégprofesszor is?”
Ahelyett, hogy átnézte volna és elvégezte volna a szerkesztést, egyszerűen beillesztett egy másik szerzőt: F.D.C. Willardot, aki valójában Chester volt, a professzor macskája. Az F.D.C. a Felix Domesticus, Chester rövidítése volt; Willard a macska apja volt. Hetherington csalása nem sokáig maradt titokban, de az emberek nem haragudtak, sőt Chester kisebb fajta szenzációvá vált, például meghívást kapott a Michigani Állami Egyetem fizika tanszékére is. Ahogy a tanszékvezető írta egy levelében: „El tudják képzelni az egyetemes ujjongást, ha Willardot valóban rá lehetne venni, hogy csatlakozzon hozzánk, még ha csak mint vendégprofesszor is?”