Ott ugyanis ahhoz, hogy valaki anyasági támogatást kapjon, azt megelőzően legalább egyéves munkaviszonnyal kell rendelkeznie, ami napjainkban, amikor egyre több fiatal dolgozik vállalkozóként vagy szabadúszóként, esetleg megbízási szerződéssel, nem is olyan egyszerű, így egy fiatal család nem minden esetben kaphatná meg azt az anyagi támogatást, amellyel elég biztosnak érzik a helyzetüket egy vagy több gyermek vállalásához.
Ugyanakkor az elemzők azt is hozzáteszik, hogy a fiatal párok talán csak kevésbé érzik a gyermekvállalást sürgető társadalmi nyomást, és egészen egyszerűen úgy döntenek, hogy tovább élvezik még kicsit a gondtalan éveket, mielőtt nyakukba vennék a gyermekneveléssel járó szép, de kétségtelenül egész embert kívánó feladatokat.
Mi a helyzet Magyarországon?
A KSH szerint Magyarországon az első gyermek vállalásának és általában a gyermekvállalásnak a rendszerváltást követően jelentősen kitolódott az átlagos életkora. 2011-et követően azonban ez a kitolódás lassulni, sőt megállni látszik. Olvass még a témában
Míg 1980-ban idehaza az átlagéletkor az első gyermek születésekor 22 év volt, addig 2016-ban már majdnem 28. 2017-es adatok szerint 19 év alatt a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében szülnek, 20-24 év között Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében, 25-29 év között Tolna, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, 30-34 év között Győr-Moson-Sopron, Zala megyében és Budapesten, 35-39 év között Fejér megyében és Budapesten, 40 év felett pedig Budapesten emelkedik ki a gyermekvállaló nők száma.
