2. Félek, hogyan fogadná
Ha úgy nézzük, a múltam egy kis darabját valóban elhallgatom előtte, de úgy érzem, ennek nagyon minimális hatása volt arra, hogy ma az vagyok, aki.
Az egyetemen még lázadó fiatal voltam, aki önmagát kereste és ennek érdekében mindenbe belevetette magát. Nem bánok semmit, hiszen minden tapasztalat formálta a személyiségem, de már határozottan nem az az ember vagyok, aki akkor voltam.
Az az egyetemista lány nem az a nő, akibe a férjem beleszeretett, ezért nem érzem szükségét, hogy beszéljek róla neki.
3. Nem akarom magam skatulyába kényszeríteni
Olyan világban élünk, amiben az ember a szexualitását és szexuális hovatartozását illetően több tucat megnevezés közül választhat, ennek ellenére nem vagyok benne biztos, hogy tudom, hogy én hol helyezkedem el a spektrumon. Olvass még a témában
Nem gondoltam, hogy a szomszédom miatt kell majd „azt a beszélgetést” előbb lefolytatnom a gyerekemmel
„Minek vegyen tehenet, ha így is kap ingyen tejet?” – Ezért nem őszinték veled a férfiak
A barátnőm elmondta, hogy szándékosan nem védekezett, hogy teherbe essen – nem tudtam, mit gondoljak
„A kolléganőm kedves volt és rájöttem, hogy a csajom toxikus” – Férfiak, mikor jöttetek rá, hogy nem boldog kapcsolatban éltek?
Az, hogy fiatalon kísérleteztem és nőkkel is volt kapcsolatom, vajon befolyásolja a szexuális beállítottságom, annak ellenére, hogy azóta csak férfiakkal volt dolgom és kétlem, hogy leszek még valaha nőkkel?
Attól tartok, ha elmondom neki, rákérdezne, hova sorolom magam, én pedig nem tudnék neki választ adni.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
