Nem tudom átadni magam a pillanatnak
A szorongásom olyan súlyos, hogy nem tudom elengedni magam, állandóan azon agyalok, hogy a partnerem mit gondol rólam, hogy biztosan rosszul csinálok mindent. Szeretem a barátnőmet, mégsem tudom vele igazán élvezni a szexet, mert a testem befeszül, az agyam pedig pörög. Minden mozdulatot túlgondolok, ezért az egész aktus kínos és kényelmetlen.
Nem tudok ráhangolódni a partneremre
Ahhoz, hogy valakivel eljussak az intimitásig, először nagyon meg kell nyílnom neki és olyan mély szinten kell lelkileg kapcsolódnunk, hogy csak rendkívül kevés emberrel tudtam eddig – életem során - eljutni a testiségig. Nagyon rá kell hangolódnom a másikra ahhoz, hogy élvezetes legyen a szex, számomra nem létezik gyors menet, barátság extrákkal vagy egyéjszakás kaland.
Olvass még a témában
„Minden nap beszéltünk, mégsem engem választott” – érzelmi intimitás elkötelezettség nélkül
„Nem tragédia, hanem természetes szelekció” – Nők gondolatai a „férfi magány világjárványról”
„Miattad viselkedik rosszul” – Ne hidd, hogy a gyerek nem látja, hogy rossz a házasságod
„Nem kell meghívnod a barátnőd pasiját is” – Elavult esküvői etikettek, amiket engedj el
Közben csak arra tudok figyelni, hogy jó vagyok-e
Legutóbb próbáltam spontán lenni és egy buliban összejöttem egy nagyon kedves fiúval. Csókolózás közepén hirtelen elfogott a szorongás és megkérdeztem, hogy „Jól érzed magad velem?” Teljesen kizökkent és értetlenkedett, hogy mégis hogyan érezné magát egy csók közepén? Egyből elszégyelltem magam és még idegesebb lettem. Nem tudtam, hogy túl lassan haladunk-e, vagy túl rámenős vagyok neki, hogy jól csinálom—e stb. Csak azt akartam tudni, hogy jó vagyok-e, de teljesen elrontottam az egészet, eltűnt a varázs. Viszont, ha nem kérdeztem volna rá, akkor pedig végig azon kezdtem volna el agyalni, hogy biztos rosszul csinálom és nem is élvezi velem a csókolózást. Utálom, hogy a szorongásom elrontja ezeket a pillanatokat.
A cikk folytatódik, lapozz!
