Gyakran előfordul, hogy csak sietve bekapsz néhány falatot, és nehezen tudnád felidézni, mikor ettél utoljára nyugodt körülmények között egy finom ebédet? Vagy épp ellenkezőleg, általában próbálsz ügyelni arra, hogy elegendő időd legyen az evésre, és közben semmilyen kellemetlen külső tényező ne zavarjon meg? Ha inkább az előbbi jellemző rád, akkor valószínűleg azt is kockáztatod, hogy nem megfelelően szívódnak fel mindazok a tápanyagok, amelyeket beviszel a szervezetedbe.
Sokan vagyunk, akik csak évente néhány alkalommal lassítunk le igazán. Jellemzően akkor, amikor nyaralunk, vagy elutazunk legalább egy hosszú hétvégére. Ilyenkor az evésre is nagyobb hangsúlyt fektetünk, nem kapkodunk és kiélvezzük az ételek ízét. Energikusak, boldogok, és megkönnyebbültek vagyunk, közben viszont azon kapjuk magunkat, hogy máris hazafelé tartunk. Ez az úgynevezett vakációs paradoxon: vagyis az időérzékünk ahhoz igazodik, hogy kellemesen töltjük-e az időnket, jól érezzük-e magunkat, ami sok más tényező mellett az étkezéseinkre is kihat.
A stressz egy komoly tápanyagblokkoló
Ha nyugodtan étkezel (akár nyaralsz, akár nem), a szervezeted fogékonyabb az élmény befogadására, és az elfogyasztott ételek minden előnyét kiélvezheted. Miért? Mert feloldottad a napi stressz egy részét. A stressz ugyanis amellett, hogy különféle rossz érzéseket válthat ki belőled, a legfőbb antitápanyag.
Ezért, ha stresszesen ülsz le enni, akkor a szervezeted képtelen lesz felszívni az elfogyasztott élelmiszerekben található összes makrotápanyagot, vitamint és ásványi anyagot.
Megtöltheted a tányérodat kelkáposztával, quinoával, lazaccal, avokádóval és mindenféle hihetetlenül tápláló étellel, de ha szorongó lelkiállapotban vagy, amikor leülsz enni, a szervezeted nem jut hozzá minden olyan táplálékhoz, amire az adott étkezésből lehetősége lenne. Tehát ami az elmédben történik, ugyanolyan fontos, mint az, amit a tányérodra tettél.
Természetesen az is igaz, hogy ha teljesen nyugodt és kipihent vagy, de előre csomagolt, feldolgozott és egyéb gyenge minőségű élelmiszereket fogyasztasz, akkor nem fogod tudni őket varázsütésre tápanyagdús erőművekké alakítani. Ebből pedig egyenesen az következik, hogy a pihenés, a kiegyensúlyozott életvitel és a jó minőségű ételek fogyasztása az ideális út.
Az elméd és a táplálkozásod összefügg, és mindkettő egyformán számít, ha arról van szó, hogy te is szeretnél kiegyensúlyozottan táplálkozni, ami lássuk be, mindannyiunkra ráférne. Ha evés közben izgatottnak, aggódónak vagy feszültnek érzed magadat, ez a stresszes hangulat a tested fiziológiájára is kihat. Sőt, az is lehet, hogy nem gondolod, hogy stresszesen étkezel, de ha bármi zavar evés közben, akkor még ha alacsony szinten is, de érint a stressz.
Bármilyen bűntudatot, az egészséggel kapcsolatos ítéleteket vagy a döntéseid miatti szégyenérzetet is stresszorként érzékeli az agyad. Ha csak egy is jelen van a gondolataidban evés közben, bekapcsolja a szimpatikus idegrendszert, beindítva a szervezet stresszreakcióját, más néven a küzdj vagy menekülj módot.
A tested számára bármilyen stressz azt jelenti, hogy veszélyben vagy, és elindítja azon események sorozatát, amelyekkel meg akar védeni.Hogyan reagálhat a szervezeted a stresszhatásokra?
Tehát mi történhet akkor, amikor stresszhatások érnek? A szimpatikus idegrendszer arra irányítja a szervezetedet, hogy több kortizolt (stresszhormont) termeljen. Az izmaid megfeszülnek. A szíved hevesen kezd verni. A vérnyomásod emelkedik. Felmegy a vércukorszinted. Megnő az étvágyad, különösen a cukros, magas szénhidráttartalmú ételek iránt.
A pajzsmirigy lomha lesz, ami azt jelenti, hogy lelassul az anyagcseréd. Végső esetben az emésztésed leáll, és az immunrendszered is sérül.
Mindezeket figyelembe véve pedig, hogyan is tudna a szervezeted feldolgozni egy színes, tápanyagdús fogást, amit készítettél? Röviden: sehogy, vagy legalábbis hiányosan. Amikor stresszes vagy, a szervezeted arra készteti magát, hogy védekezzen, megőrizze az energiáidat, és több zsírt raktározzon el. Nem pedig megemészti és asszimilálja az élelmiszerben lévő tápanyagokat. Ráadásul az érzékszerveid is károsodhatnak, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem is ízlenek annyira az ételek, és nem esnek olyan jól, mint amikor kipihent vagy.
Idővel ez a stressz nemcsak akadályozza az emésztőrendszert, hanem súlyosan károsíthatja is, gyengítve a bélnyálkahártyát, ami a mikrobiomára és a bélbaktériumokra is negatívan hathat. Mindezek a dolgok pedig az aggódó gondolatok miatt történhetnek meg, amelyek így a lelked mellett a testedet is rombolhatják. Ha tehát egészségesen és kiegyensúlyozottan szeretnél élni, amilyen stresszforrást csak lehet, iktass ki a mindennapjaidból, és amikor csak lehet, tápláló finomságot egyél, nyugodt környezetben.