Talán minden eddiginél jobban kiéleződött a harc az anyák és a szinglik között: igazából senki sem érti meg a másik álláspontját. Bár, mintha már derengene a fény az alagút végén, és az emberek kezdenék elfogadni, hogy nem gyermekeink száma határozza meg, mennyit adunk a társadalomnak, az útókornak.
Nem vállalsz gyereket? De önző vagy!
A legtöbb embernek egyenest az jut eszébe azokról a nőkről, akik nem vállalnak gyermeket, hogy túlságosan is önzőek. Önzőek feláldozni a testüket, a szépségüket, de leginkább az idejüket, a praktikusnak és felhőtlennek mondható jövőképüket. Így aztán egyből meggyőzik magukat, hogy az ilyen nő nem is való anyának, jobban teszi, ha tényleg nem vállal gyereket.
Kár lenne tagadni, sokan valóban azért nem szeretnének családot alapítani, mert imádják az életvitelüket, hogy más területeken teljesen kiteljesedhetnek, és hogy önálló entitások, akik kedvük szerint alakítják a sorsukat – egyszerűen nem kell alkalmazkodniuk senkihez.
Ez egyesek számára már önmagában is önzőség, de tényleg az ismerni és szeretni önmagunkat? Az életünket úgy, ahogy van? Attól, hogy valaki nem szeretne gyermeket, még vállalhat felelősséget bőségesen: gondozhatja a szüleit, örökbe fogadhat egy kiskutyát, komoly kapcsolatot folytathat valakivel, és akár önkéntes munkát is vállalhat.
Kár lenne tagadni, sokan valóban azért nem szeretnének családot alapítani, mert imádják az életvitelüket, hogy más területeken teljesen kiteljesedhetnek, és hogy önálló entitások, akik kedvük szerint alakítják a sorsukat – egyszerűen nem kell alkalmazkodniuk senkihez.
Ez egyesek számára már önmagában is önzőség, de tényleg az ismerni és szeretni önmagunkat? Az életünket úgy, ahogy van? Attól, hogy valaki nem szeretne gyermeket, még vállalhat felelősséget bőségesen: gondozhatja a szüleit, örökbe fogadhat egy kiskutyát, komoly kapcsolatot folytathat valakivel, és akár önkéntes munkát is vállalhat.