Minél régebb óta vagy szingli, annál bonyolultabbnak tűnik a párkeresés. Egy ponton már úgy tűnhet, hogy te sosem fogsz találkozni olyan személlyel, aki egyáltalán felkeltené az érdeklődésedet, nemhogy még szerelembe is ess! Én is jártam ebben a cipőben, és bár időbe telt, de rájöttem, egy komoly párkapcsolatért nekem is változtatnom kell.
Amikor pedig megtettem, rögtön be is toppant az ajtómon ez a személy.
Amikor még csak néhány hónapja voltam szingli, nem különösebben zavart a dolog. Imádtam a barátaimmal bulizni, új hobbikat találni, vagy éppen a munkába temetkezni, anélkül, hogy bárkivel is egyeztetnem kellett volna ezekről. Azonban miután elteltek az évek, és azon kaptam magam, hogy csak néhány párhetes kapcsolatot tudok felmutatni, kezdett egyre jobban idegesíteni, hogy merre járhat a Nagy Ő. A barátaim sorra lettek szerelmesek, eljegyezték őket, volt, aki már a gyerekvállaláson gondolkodott, míg én maximum azon, hogy mit vegyek fel az esti buliba, ahol talán végre megismerek valakit. Utólag tudom, hogy milyen hibákat követtem el, még ha akkor és ott ezek nem tűntek annak.
Az egyik legjobb dolog, amit változtattam az életemen az volt, hogy végre beláttam: nem érzem jól magam a bőrömben.
Vannak genetikai dolgok, amik ellen nem igazán tudunk enni, és van, amivel azért fel tudjuk venni a küzdelmet. Ami biztos, hogy a kisugárzásunkon meglátszik, ha nem tetszünk magunknak. Úgyhogy a legjobb barátnőmmel együtt elkezdtünk sportolni. Hetente kétszer időt találtam az edzésre, nem ettem annyi cukrot, mint korábban, teljesen új frizurát vágattam magamnak, és bár kellett hozzá türelem, de pár hónap után én is láttam végre a változást. A tény, hogy jobban tetszettem a tükörképemnek, biztosan szerepet játszott abban, ami ezután jött.
Ugyanis bár komoly, legalább fél éves kapcsolatom nem volt ez alatt a pár év alatt, azért akadt egy olyan ex az életemben, akit nem tudtam elengedni. Állandóan összefutottunk a szórakozóhelyeken, időnként ismét felkerestük egymást, és azért megvallom, szemmel tartottam a profilját, hogy tudjam, mikor randizgat éppen valaki mással. Nem is sejtettem, hogy ha így ragaszkodunk valakihez, tényleg meggátolja, hogy belépjen egy új személy az életünkbe. Úgyhogy egy napon, amikor azt éreztem, hogy ez az ember visszahúz engem, megnyomtam a törlés gombot a Facebookon, a telefonomon, mindenhol. Elengedtem őt, és ezúttal tényleg komolyan is akartam gondolni. Nem érdekelt, hogy látja-e az új képeimet, hogy milyen klassz az életem, mert többé nem neki szóltak a posztjaim. Utólag úgy érzem, ez volt életem egyik legjobb döntése!
És ezen a ponton kiléptem a komfortzónámból is. Szerettem időnként kimozdulni otthonról, eljártam bulizni is, de mindig csak a közeli barátaimmal. Amikor a kollégáim hívtak meg egy hétvégi programra, már inkább nemet mondtam, mert tartottam attól, hogy nem tudok ellazulni a társaságukban. „Miről beszélgetnénk, ha nem a munkáról? Semmi közös nincs bennünk!” Azonban rájöttem, hogy ha tényleg szeretnék új emberekkel megismerkedni, akkor új emberek közé kell mennem, ez ilyen egyszerű.
Kiléptem a megszokott közegből, és bár nem mindig volt könnyű, rengeteg olyan személyt ismertem meg, akik később nekem segítettek például új munkahelyet találni.
Ami pedig az ismerkedést illeti, elengedtem a dolgot. Korábban ott volt a telefonomon a Tinder, eljártam randikra, sokszor olyanokkal is, akik egyébként nem keltették fel különösebben az érdeklődésemet, de a barátaim állandóan hajtogatták, hogy adjak nekik esélyt. Van, akinek sikerül társkeresőn ismerkedni, és van, akinek nem megy. Én az utóbbi csapatba tartozom.
Rájöttem, hogy stresszel, amikor „kényszerből” randizni megyek, és nem akartam többé görcsösen ismerkedni, csak hogy ne érezzem azt, hogy teljesen unalmas a szerelmi életem.
Hogy nekem is legyen egy pasis sztorim, ha a csajokkal beszélgetünk. Úgyhogy felhagytam a netes ismerkedéssel. Ez, és mindaz, amit hajlandó voltam pár hónapon belül megváltoztatni az életemben, együttesen játszott szerepet abban, hogy épp a jó helyen, a jó időben legyen, és megismerjem azt a személyt, aki nélkül már el sem tudnám képzelni az életem.
Mindenkinek, aki szeretne végre kapcsolatot találni, csak azt tudom javasolni, hogy tegye meg azt a bizonyos lépést. Amíg mi nem változtatunk, semmi más sem képes változni. Persze, hogy ijesztő váltani, rossz elengedni azt a személyt, akitől még várnánk valamit, és minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb új emberekkel barátkozni. De a legjobb dolgok mindig akkor történnek velünk, amikor nem görcsösen akarjuk megteremteni őket!
Képek forrása: unsplash.com