Még ma is vannak rabszolgák – 5 000 éve tart, és még mindig nincs vége

Még ma is vannak rabszolgák – 5 000 éve tart, és még mindig nincs vége

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Még ma is vannak rabszolgák – 5 000 éve tart, és még mindig nincs vége

Mit nevezünk rabszolgaságnak?

A rabszolga olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik őt, tehát valaki másnak a tulajdona. A Wikipédia szerint, hivatalosan ma a rabszolgaság a világ minden országában megszűnt. Ennek ellenére sok ember él ilyen típusú függőségben. Tehát, mégis van rabszolgaság – a világ minden táján –, csak nem merik a nevén nevezni.

Vannak statisztikák, százalékok és konkrétnak tűnő adatok, ám sokszor még nagyságrendileg sem tudják megmondani, hogy hány ember – köztük rengeteg gyermek – születik bele, kényszerül az életben maradás érdekében ebbe az életformába.


A paranoia társadalma: mitől rettegünk mindannyian?


Ennek oka, hogy míg az ókorban természetes volt a rabszolgatartás, most titkolni és büntetni való rémtett. Ennek okán nincs együttműködés, így nincsenek pontos adatok.

Az eszközök

A zsarolás a rettegésbe, az őrületbe hajszolja az embert. Ennek oka, hogy folyamatos nyomás által torzul a világról és saját magunkról alkotott kép. A zsarolás, csúsztatásokkal vagy hazugságokkal tartja sakkban az embert, elhiteti vele a fél igazságokat, rettenetesnek állítja be azt, ami valójában nem az, rettenetes jövőképet ad – és rögtön megoldást is: legyél jó, csináld azt, amit mondok, és nem esik bántódásod.

A rabszolgának csak annyit engednek meg vágybeteljesítés kapcsán, amennyi még „életben tartja” reményeit, mely – a végső elkeseredettségben élve – az egyetlen életösztönt tápláló tényező. Tehát, a zsarolás lélek-ketrece mellett a vágy és remény a póráz, amivel irányíthatóvá válik az ember.

A modernkori rabszolgaság miértjei

Mivel a második világháború után a népesség a háromszorosára nőtt főleg a fejlődő országokban, a munkalehetőség és élelem viszont nem lett több, a munka nagyon olcsóvá vált. Az emberek – félelmeik és a létbizonytalanság által – zsarolhatóvá váltak.

A másik ok – ezért magas a rabszolgák aránya a háborúban álló országokban – a modern(!) fegyver komoly kényszerítő tényező lett. Emellett új fegyverek is születtek, olyan, mint a politika, a kormány, aminek nem mindig érdeke a kiszolgáltatottak védelme. A harmadik ok a globalizáció, ami anyagi kényszerítés által átírja a helyi ipart és mezőgazdaságot. Így, tömegek szegényednek el, a kicsiny, ám igen gazdag elit javait növelve.

Oldalak: 1 2

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást