Csak ők vannak
A férfi beteg hangokat hallucinált, amik beszéltek hozzá, de sosem árulta el, mit mondtak neki. Amikor egy nap új gyógyszerrel jöttem, hogy elmulasszam a hangokat, zokogni kezdett. Amikor kérdeztem, miért sír, azt mondta: „Ők az egyetlen barátaim, nekem csak ők vannak.”
„Úgy maradni”
Volt egy betegem, aki – nem kifejezetten szakzsargonnal élve, de – „úgy maradt”. Túl sok LSD-t tolt és volt egy rossz trip-je, amiből nem tudott kijönni. Hivatalosan úgy fogalmazunk, hogy szinte konstans pszichózis állapotában volt, minden zavart viselkedésformát felsorakoztatott. A családja egyszer volt látogatni, az anyja és a nővére teljesen összetörtek, amikor látták, milyen állapotban van, utána már csak az apja jött be hozzá. A legszomorúbb az volt, amikor a srác néha kitisztult és látszott a rémület a szemében. Róla sajnos tudtam, hogy sosem fog kijönni ebből.
Olvass még a témában
A család
Egy csoportterápiát vezettem, ami írással motiválta az embereket bizonyos céljaik elérésében. Volt egy nő, aki odaadóbb feleség és jobb anya akart lenni, nagy beleéléssel beszélt arról, mennyit köszönhet a férjének és hogy szeretné, ha több ideje és energiája legyen a gyermekeire. Hónapokkal később említettem őt egy kollégának, akitől megtudtam, hogy a nőnek nincs se férje, sem gyerekei, soha nem is voltak.
A cikk folytatódik, lapozz!
