A jóleső érzés, miután minden sikerül
Van valami megmagyarázhatatlanul megnyugtató és kielégítő abban, ha valami úgy történik, ahogy azt az ember eltervezte. Ez egyszerre áldás és átok. Ha például eltervezem, hogy aznap megírok két cikket, elmegyek a postára, vacsorát főzök és veszek egy forró fürdőt, szinte eufórikus érzés, ha így is történik.
Ha azonban valami közbejön és felborítja a tervet, rendkívül frusztráló tud lenni és ilyenkor nagyon morcos tudok lenni, talán túlzottan is.
Ha azonban valami közbejön és felborítja a tervet, rendkívül frusztráló tud lenni és ilyenkor nagyon morcos tudok lenni, talán túlzottan is.
Az elengedés jóleső szabadsága
Az az ember, aki szinte krónikusan pedáns, az híres arról, hogy otthona mindig tiszta és rendezett, ez pedig azt jelenti, hogy nem gyűjtöget felesleges holmikat. Egy pedáns ember lakása sosem zsúfolt, mert azonnal megválik mindentől, aminek már nincs számára haszna.
Ez nem rideg személyiségre utal, pusztán arra, hogy az illető csak azt tartja meg, ami hozzáad életéhez. Nem tárolja azokat a ruhákat, amiket már nem hord, nem vesz új tisztálkodási szereket amíg el nem használja őket és soha semmit nem hagy koszosan vagy rendezetlenül. Egy ilyen embernek megnyugvást ad az, hogy otthonában – és ezáltal a lelkében is – rend honol.
Ez nem rideg személyiségre utal, pusztán arra, hogy az illető csak azt tartja meg, ami hozzáad életéhez. Nem tárolja azokat a ruhákat, amiket már nem hord, nem vesz új tisztálkodási szereket amíg el nem használja őket és soha semmit nem hagy koszosan vagy rendezetlenül. Egy ilyen embernek megnyugvást ad az, hogy otthonában – és ezáltal a lelkében is – rend honol.
