A Balatonról a lángos meg a vitorlázás biztosan mindenkinek eszébe jut, de vajon többet is tudsz a magyar tengerről? Összegyűjtöttünk néhány érdekességet, amit elolvashatsz a legnépszerűbb hazai kirándulóhelyről, hogy kibírd a következő csobbanásig.
A Balaton legendája
A Balaton medrét a jégkorszak szelei mélyíthették ki, de persze a hagyomány sokféle meseszerű alternatívát tart számon legnagyobb tavunk keletkezéséről.
Az egyik legismertebb szerint itt élt a világ két utolsó óriása, Balaton, és a leánya, Haláp. Jóban voltak az emberekkel, Haláp legkedvesebb játszótársa is egy kis embergyerek volt, de amikor a lány felnőtt, hátat fordított az óriásoknak, Haláp pedig belehalt a bánatba.
Apja, Balaton eltemette a lányát, és sírhalmot emelt neki, ám amikor elmozdított egy hatalmas követ, ami egykoron a sellők oltára volt, a kő halálra zúzta, helyéről pedig víz serkent, ami aztán feltöltötte a mai tó medrét. Az emberek az új tavat az óriás emlékére Balatonnak kezdték hívni.
A lapos tenger
A Balatont szokás magyar tengernek is nevezni, hiszen nemcsak Magyarország, de Közép-Európa legnagyobb tava ez.
Maga a Balaton név azonban valószínűleg a szláv blato szóból származik, aminek jelentése mocsár, láp, sár.
A sekély vízre utalnak a Balaton külföldi elnevezései is, német nyelvterületen például Plattensee-nek, azaz lapos tónak hívják, latinul pedig Lacus Pelso, ami szintén sekély tavat jelent.
Folyamatos ellenőrzés
A Balaton medrében 1800 millió köbméter víz fodrozódik, a természetes környezeti folyamatok hatására ez a vízmennyiség kicsit több mint kétévente lecserélődik.
Ugyan a forgalmasabb strandokon sajnos nem ritka az sem, hogy itt-ott szemét úszik a Balatonon, a víz valójában európai viszonylatban is rendkívül tisztának számít.
Mivel a vízminőség turisztikai és tudományos szempontból is nagy jelentőséggel bír, a Magyar Tudományos Akadémiának külön intézete van ennek tanulmányozására: a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan figyeli a víz minőségének változásait.
Kerékpárral behajtani tilos!
Ma már bicikliúton gurulhatjuk körbe két keréken a Balatont, a múlt században azonban úgy tűnik, még nem láttak üzleti lehetőséget a biciklis turizmusba.
Egy 1894-ben megjelent rendelet szerint Székely Emil, Zala vármegye szolgabírája, a Balaton-Füred fürdő fürdőbiztosa falragaszokat tett ki, és ezeken betiltotta a kerékpározást Balaton-Füreden, mivel a szertelenül guruló biciklisek túl sok balesetet okoztak.
A rendelet komolyságát mutatja, hogy akit kerékpározáson kaptak, attól nem csak a járművet kobozták el, de nyolc napi elzárásra is ítélhették. A korabeli újság egyébként üdvözli a rendeletet, és a siófoki fürdőbiztosnak is figyelmébe ajánlja.
Kínai hal a Balatonban
A Balatonnak gazdag az élővilága, többféle ritka madár fészkel a nádasban, a számos halfaj mellett pedig például a balatoni szivacsnak is a tó ad otthont. A vízben azonban nem csak őshonos halak élnek, a balatoni busa mellett például kínai növényevő busák és amur fajták is megtalálhatóak itt. És hogy mégis hogyan kerültek a Balatonba?
Nos, nem turisták hozták őket magukkal, a somogyi oldalon található halastavakból szabadulnak ki időnként, és keverednek el a honos fajokkal.
Ennél sokkal nagyobb kárt okoz azonban az amuri géb: ez a halfajta itthon csak a Tisza vizében volt megtalálható, nemrég azonban a Balatonban is nyomára bukkantak az agresszívan terjeszkedő halfajtának.
