Bunyó
Régen utáltam, hogy a férjem mindig „bunyózik” a gyerekekkel, aztán olvastam egy cikket arról, hogy ez milyen hasznos. Apa rúgást-ütést imitál és közben megmutatja a négyéves lányunknak, hogy hogyan védje ki. Aztán a lányom jön, ő rúgja az apját, és apa védi ki, vagy löki el a gyereket a kanapéba.
Anyaként nem néztem ezt jó szemmel, pedig a gyerek mindig élvezte – visítva-kacagva dőlt a párnák közé. A nyolchónapos fiammal is szoktak játékbirkózni: a férjem „lábfeszítésbe” teszi a babát, és a lányomnak kell „lekopognia a harcot”, ha úgy véli, hogy az öccse már harcképtelen.
A cikk szerint az effajta játék nemcsak önvédelmet tanít és a szülő-gyerek kapcsolatot erősíti, hanem megtanítja a gyereket határokat húzni: amikor párkapcsolata lesz, tudja majd, hogy mit engedhet meg és mit nem. Olvass még a témában
„Túl hangosan nevettem” – Mi az, amiért a nők elnézést kérnek, a férfiak viszont soha?
„A férjem közölte, hogy ő nem fog pelenkázni” – A férfi eldöntheti, milyen szinten vesz részt a gyereknevelésben, de a nő nem
Ezt hozza 2026. november 12. a numerológia szerint: kapcsolatok és család
„Nem próbált jó anya lenni, csak annak akart tűnni” – nárcisztikus szülők és szokásaik
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






