A csirkeszárny
Kerti sütögetésre voltam hivatalos a barátom családjához. A nagymamája, a szülei, a két testvére és azok gyerekei voltak velünk. Anyuka elkezdte sütni a finom csirkeszárnyakat, amik ínycsiklandó szószban pácolódtak. Amikor megsült, mindenki az asztal köré gyűlt és az anyuka fogott egyet. Lenyalogatta, letette egy tányérra. Lenyalt még egyet, aztán még egyet és amikor már vagy hat darab sorakozott a tányéron, mindenki vett egyet. Én döbbenten álltam, de senki nem szólt semmit, úgy ették a csirkét, hogy előtte anya minden darabot lenyalogatott. Hazaszaladtam és utána soha többet nem vettem fel a telefont a srácnak.
Beszéd
Amikor először vacsoráztam a pasiméknál, próbáltam beszélgetést kezdeményezni, de mindenki hallgatott és furcsán nézett rám. Aztán a barátom halkan elmagyarázta, hogy egyszer az egyik húga evés közben nevetett és félrenyelt, ezért azóta az apja betiltotta a beszélgetést az asztalnál, nehogy megfulladjanak.
Olvass még a témában
Ellenőrzés
A vőlegényem egyik unokahúga volt előttem vécén a nyaralójukban és láttam, hogy nem húzta le maga után. Nem izgattam magam, gondoltam elfelejtette. Félóra múlva megérkezett az anyja – a barátom nagynénje – és felháborodva kérdezte, „Hol van?!” A kislány rám mutatott, hogy „Ő volt!” Kiderült, hogy a nagynéni szerette ellenőrizni a gyerekei és unokaöccsei székletét a vécében.
A cikk folytatódik, lapozz!
