A tinédzserek élete nem könnyű és a depresszió egyre általánosabb kihívásnak bizonyul – már rengeteg szakértő kutatja ezt a témát. Ígéretes megközelítés, amiben olyan körülményekre is figyelnek, mint amilyen az étrend!
Egy közelmúltban végzett tanulmányban olyan spanyol kamaszok adatait vizsgálták meg a szakértők (José Francisco López-Gil és munkatársai, European Child & Adolescent Psychiatry 2024.), akik 12 és 17 év közöttiek voltak. A 700 fiatal a kutatók számára is megdöbbentő eredményeket produkált. Azok a tinédzserek, akik túlnyomórészt mediterrán étrendet követtek, 60%-kal kisebb eséllyel lettek depressziósak, mint azok a gyerekek, akik nem ezt az utat választották a hétköznapok során. De még egy érdekes adatot feltártak a szakértők: azok a kamaszok, akik szigorúbban vették ezt az étrendet, 77%-kal kisebb arányban küszködtek depresszióval.
A szorongásos, depressziós zavarok a gyermekek 10-20%-át érintik világszerte és ez az arány jelentősebbnek bizonyul a többi korcsoporttal szemben.
A kamaszok és kiskamaszok rengeteg hormonális változáson mennek keresztül és a tanulmányokból tudjuk, hogy alapvetően helytelenül táplálkoznak – legalábbis többségükben. Azonban szülőként nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az ilyenkor bevett szokások könnyen rögzülnek és az életminőséget is igen nagyban befolyásolják.
Tudjuk azt is, hogy a mentális egészségügyi problémák fele 18. születésnapunk előtt kialakul, ezért a kamaszkori depresszió különös figyelmet kell, hogy kapjon.
Az étrend szerepe a mentális egészségben
Ez az új tanulmány határozottan azt sugallja, amit a legfrissebb meta-analízisek is alátámasztanak: a magas zsír- és finomított szénhidráttartalmú étrend nem csak az egészünkre, hanem a mentális állapotunkra is rossz hatással van. Egyszóval mindaz, amit a modern étrend részeként fogyasztunk, amit gyorsan leemelünk a polcról vagy félkészen beszerzünk, elropogtatunk, ide tartozik. Az egyhangú, unalmas étrendek tele vannak gyorsételekkel, ízfokozókkal, cukrokkal és édesítőszerekkel.
A mediterrán étrend ezzel szemben az élelmiszerek széles választékát kínálja és törekszik a természetes, feldolgozatlan formára. Központi szerephez jutnak benne a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a diók és magok, a hüvelyesek. Ezek egészülnek ki időnként a halfogyasztással és extra szűz olívaolajjal. A legszembetűnőbb különbségek közé tartozik, hogy ez az étrend nagyon színes, könnyed, kalóriában szegény ellenben tápanyagban sűrű. Rengeteg esszenciális vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaz, nem beszélve a sok-sok antioxidánsról. Ezek a kulcsfontosságú tulajdonságok pedig tökéletes közeget teremtenek a jótékony bélmikrobák számára.
Miért olyan fontos, hogy így étkezzenek a kamaszok?
A zöldségekből származó rostok kulcsfontosságúak emésztésünk egészsége szempontjából. Ezeket a rostokat bizonyos baktériumok a bélrendszerünkben (többek között) zsírsavakká alakítják át, különösen butiráttá, amely táplálék és védelmi réteg a bélsejtek számára. A butirát hozzájárulhat a „szivárgó bél” helyreállításához, ami többek között a gyulladások, allergiák, intoleranciák és egyéb betegségek megjelenését generálhatja. De hogy függ össze ez a depresszióval?
A butirát pozitív hatást gyakorol az agy fejlődésére és egészségére, így szerepet játszhat a pszichés egészség javításában is.
Az étrend változatossága és minősége létfontosságú a bélmikrobiom sokféleségének fenntartásához. Ez az ökoszisztéma könnyen megbomlik akár olyan hétköznapi dolgok hatására, mint amilyen a stressz vagy egy antibiotikum kúra.
A mediterrán és a növényi alapú étrendek viszont segítenek, hogy ez a komplex rendszer ellenálló legyen a változásokkal szemben és megakadályozza, hogy a káros baktériumok, vírusok és gombák átvegyék az uralmat a bélrendszer felett.
Miért érdemes a mediterrán és növényi alapú étrendek mellett voksolni?
Az említetteken felül a mediterrán étrenddel összefüggésbe hozták már a szívbetegségek, a rák és a cukorbetegség alacsonyabb előfordulási arányát is. Ma már tudjuk, hogy a modern, feldolgozott, állati eredetűekben gazdag étrend hatására felborul a mikrobiom, így kialakul egy gyulladáskeltő környezet, ami veszélyeztetheti a fizikai és a mentális egészséget is. Most már azzal is tisztában vagyunk, hogy igen nagy arányban: akár két-háromszorosára is emeli a kockázatot kamaszkorban.
Némi idő, tudatosság és figyelem szükséges az új étkezési szokások bevezetéséhez, de e tanulmány szerint is megéri, hiszen az egészségünk, a boldogságunk múlhat ezen az elengedhetetlen kompromisszumon.