Ahány emberrel beszélgettem a félrelépésről, annyian voltak róla más és más véleménnyel. Ez persze érthető, hiszen nem csak az élethelyzetek különbözőek, még a nemünk szerint és eltérően viszonyulunk a megcsaláshoz.
Az Egyesült Királyságban összehasonlították a főiskolás korú férfiak és nők véleményét azzal kapcsolatosan, mitől lesznek féltékenyek. Csak kiváltképpen kevesen vannak azok, akik nyitott kapcsolatban élve is gyakorlatilag érzelmektől mentesen veszik tudomásul a szerelmük afférját. Ez többnyire sosem mondható el a „hagyományos” viszonyokról. Féltékenység, csalódottság, düh… sorolhatnánk hosszasan a negatív érzelmeket. A fájdalom gyakorlatilag egyértelmű, de arra talán még te sem gondoltál, hogy egész másként tudnak reagálni a nők és a férfiak akkor, ha a félrelépés tényével szembesülnek.
A stressz és a féltékenység szinte alapvető, ha megcsalásról van szó
Az új tanulmány készítése során minden résztvevőnek megmutattak néhány üzenetet, amikről azt sugalmazták, hogy a partnerük váltotta őket a közösségi oldalon. Ezek az üzenetek érzelmi, vagy szexuális hűtlenséget reprezentáltak. Pl.: „Te voltál a legjobb egyéjszakás kaland, amit valaha átéltem”, illetve „Biztosan a lelki társam vagy! Tudom, hogy te is érezted, mennyire kötődünk egymáshoz…”
Az elmondások alapján szinte minden résztvevő stresszesnek vallotta magát, függetlenül attól, hogy az érzelmi, vagy éppen a szexuális tartalmú üzeneteket nézte.
Másra reagáltak rosszabbul a férfiak és másra a nők
Korábbi kutatások már alátámasztották, hogy a férfiak és a nők különböző módon válnak féltékennyé. Sőt a féltékenységet tekintve különbség mutatkozik abban is, hogyan reagálnak a riválisnak tekintett személyekre.
A férfiakat mélyebben, fájdalmasabban érintette azoknak az üzeneteknek az olvasása, amelyekben a partnerük szexuális hűtlenséget követett el. Ők voltak azok is, akik egyértelműen dühösebbek voltak akkor, amikor a partnerük kezdeményezte a témába vágó párbeszédet, nem pedig csak reagált a megkeresésre.
A nőket ezzel szemben jobban bántotta az érzelmi hűtlenség.
Azonban másban is mutatkozott különbség: nagyobb valószínűséggel lettek dühösek akkor, amikor egy ígéretesnek tűnő nő írt üzenetet, mint akkor, amikor a partnerük bókolt valakinek.
Miért ilyenek a különbségek?
„Ha evolúciós perspektívát alkalmazunk a féltékenység megnyilvánulására, akkor könnyebb megérteni, miért reagálnak ennyire eltérő módon a nemek.” – magyarázta Michael Dunn.
A férfiak számára a testi félrelépés egyértelműen bántó, hiszen evolúciós szempontból előfordulhat, hogy így majd nem a saját utódjaikat védelmezik, nevelik fel hosszú éveken keresztül. Számukra a szexuális félrelépés sokkal jelentősebb, mint az érzelmi közelség. Ehhez képest a nők jóval inkább érzelmi alapon működnek. Így számukra bántóbb lehet, kevésbé ideális jövőképet fest, ha a társuk érzelmileg elköteleződni látszik, mintha „csupán” a testi élvezeteknek hódolna. Utóbbi csak ideig-óráig tart, ezzel szemben, amikor egy férfi érzelmileg válik sebezhetővé, akkor a társ szemszögéből az egész család, a komplett rendszer felbomlása kerül veszélybe.
És, hogy miért dühösebbek a férfiak a partnerük kezdeményezésére, miközben a nők arra a bizonyos harmadik személyre fújnak jobban? Alighanem itt is az érzelmekben és az evolúcióban keresendő a magyarázat – az egyéni élethelyzetek mellett persze.
A férfiak a család védelmezőjeként tetszelegnek, valóságos árulásnak vehetik, ha az óvott, féltett szerelmük másnál keres támogatást, vagy éppen testi vigaszt, miközben ők azon fáradoznak, hogy az ideális feltételeket biztosítsák.
Ezzel szemben a nők hajlamosak (talán éppen a védelmező szerep miatt) magasabb szintre helyezni társukat a valóságosnál. Számukra sokkal könnyebb és komfortzónán belüli lépés kivetíteni a problémákat másra, egy riválisra, aki galád módon elcsábítja a családfőt, és megpróbál betolakodni a képbe.