Tudtad, hogy nekünk is van hableányunk, ugyanúgy, mint Dániának? És azt tudtad, hogy ez a csodás szobrocska a Tündérszigeten van? Mondhatnám úgy is, hogy a Margit-szigeten. Te ismered ennek a csodás helynek a látnivalóit? Tündérszigetnek, Álomszigetnek, Urak szigetének, Nyulak szigetének, Duna gyöngyének, költők fészkének is nevezik, nevezték Budapest egyik legfőbb ékét, a Margit-szigetet. A Margit-sziget elnevezés IV. Bélának, vagyis az ő lányának, Margitnak köszönhető. A tatárjárás után a király kolostort és kórházat építtetett a szigeten a leányának. Széchenyi István idejében csónakversenyek és zenés estek otthona volt. Költők és írók alkottak a fák árnyékában. A 19. században artézi kutat fúrtak, majd erre épült a ma is használatos melegvizes gyógyfürdő. A főváros tulajdonába 1908-ban került, és ettől kezdve a nagyközönség is látogathatta a szigetet.
Ha a Margit híd felől érkezel a szigetre, hamar megpillanthatod a Buda, Pest és Óbuda egyesítésének századik évfordulójára készült, szépséges, érdekes formájú bronzszobrot. Úgy néz ki, mint egy virág bimbója. Az egybefonódó sziromszerű lapok belsejébe olyan tárgyak kerültek, amelyek az elmúlt száz évet jellemzik. A szobrot körbeölelő füves rész csíkjai pedig Budapest utcáit jelképezik.
Európa legnagyobb szökőkútja. A középső vízsugara 15 méter. A zenélő szökőkút vízsugarai zenei aláfestés kíséretében kápráztatják el a nézőket. A 2013-as felújítása óta esténként, a zenével összhangban felvillanó fények is növelik az élményt.
Építésének pontos idejét nem tudni, de valamikor a 13. század második felére tehető, IV. Béla uralkodása idejére. Ezen a helyen épült fel később József nádor nyári rezidenciája, ami arról volt híres, hogy több író és költő alkotói otthona is volt egyben.
