Esés
A vizipisztolyom a lépcső tetején hagytam, a nagynéném rálépett, leesett és eltörte a lábát. A mai napig nem tudja senki, hogy én voltam, „kollektív büntetést” kaptunk a testvéreimmel és unokatesóimmal.
A bizarr jótett
Amikor 12 éves voltam, nagymamáméknál voltam faluhelyen és hazafelé az úton találtam egy halott kiscicát. Nagyon sajnáltam, ezért hazaszaladtam, kerestem neki egy szép dobozt, amibe beletettem a kis testet, szépen becsomagoltam és átkötöttem szalaggal, így tettem a szomszédék ajtajához. Mivel előttük találtam a cicát, gondoltam biztos az övék és csak könnyíteni akartam a traumájukon azzal, hogy méltó „koporsóba” tettem. Másnap hallottam, hogy nagymamámnak meséli a szomszédnéni, hogy valami beteg állat egy döglött kismacskát tett a lépcsőjükre egy ajándékdobozban. Pedig én csak jót akartam.
Olvass még a témában
A szemrehányás
Eltörtem nagymamám egyik kedvenc porcelán poharát és hogy ne szúrjon le, a kedvenc macskájára fogtam, mert tudtam, hogy én büntiben lennék, de a cica nem - és így is lett.
A cikk folytatódik, lapozz!