Te milyen módszerrel szoktál nekilátni a régóta tervezett diétának? Éltél már meg olyan időszakot, amikor oda sem kellett figyelned arra, mit eszel, mert egyszerűen nem kívántál annyi kaját, hogy folyton túledd magad? Ha igen, ez mikor volt? És mi okozta a lelki megnyugvást?
Valamit (t)ennem kell
Ha igazából lenne dolgod, de te mégis eszel, akkor egyértelmű a probléma: sokkal egyszerűbb a munkát és a kötelezettségeket halogatva inkább enni valamit és az emésztési folyamat idejére cselekvőképtelenné tenni magunkat! Ha tornyosulnak a teendők, akkor az ijedtség és a nagy lépésektől való félelem késztet evésre: okos tervezéssel és a feladataid strukturálásával tegyél ellene!
Az örökös szorongás, hogy ezt vagy azt a dolgot még meg kell tenned, valószínűleg négy cukros fánktól sem fog elmúlni, maximum egy időre enyhül, amíg az evésre figyelsz
Kezdd kicsiben a dolgokat: legközelebb, ha rádtör a vágy egy kis nasi után, gondolkodj el, hogy mit kéne megcsinálnod és csak kezdj bele, de ne akarj azonnal végezni is vele! Oszd fel a feladataidat kisebb részekre, hogy könnyebb legyen pihenőidőt tartanod – így az éhséged csökken majd, vele fordított arányban pedig nő a motivációd.
Az örökös szorongás, hogy ezt vagy azt a dolgot még meg kell tenned, valószínűleg négy cukros fánktól sem fog elmúlni, maximum egy időre enyhül, amíg az evésre figyelsz
Kezdd kicsiben a dolgokat: legközelebb, ha rádtör a vágy egy kis nasi után, gondolkodj el, hogy mit kéne megcsinálnod és csak kezdj bele, de ne akarj azonnal végezni is vele! Oszd fel a feladataidat kisebb részekre, hogy könnyebb legyen pihenőidőt tartanod – így az éhséged csökken majd, vele fordított arányban pedig nő a motivációd.