Komolyabban kellene változtatni
Bár a vírus is nagyon komoly változásokat hozott az életünkbe, már olyan apróságokkal is védekezhetünk ellene, mint a társadalmi távolságtartás, illetve a rendszeres kézmosás. Ezeket a többségnek nem esik nehezére megtenni – sokaknak jóval nagyobb változtatás és jelentősebb áldozat lemondani pl. az autóhasználatról, a repülésről, vagy éppen a húsfogyasztásról. Sokat nyom a latban az is, hogy a koronavírusról úgy sejtjük, néhány hónap, legfeljebb egy év után ismét ráléphetünk a megszokott életünk útvonalára. Bár ez is sok idő, tisztában vagyunk vele, hogy előbb utóbb lesz vakcina, vagy éppen nyájimmunitás.
Ezzel szemben a klímaváltozás sokkal kevésbé behatárolható veszély, nem tudjuk, mikor fog ténylegesen beköszönteni, mekkora mértékben veszélyeztet majd minket, pontosan milyen hatásokat gyakorol majd ránk.
Mit tudunk tenni, hogyan tudunk védekezni ellene… Sokkal kevesebb információ áll a rendelkezésünkre, ami akadályozza az érdemi cselekvést, pedig az időtényező az éghajlatváltozás esetében éppannyira kulcsfontosságú lenne.
A vírus oldalára húz a mérleg amiatt is, hogy a legtöbb országban kézzelfogható adatok állnak a rendelkezésünkre: ismerjük a megbetegedések számát, a halálozási rátát, az érintettséget. Bár a kutatók rendszeresen szajkózzák azt is, hogy hány millióan halnak meg a klímaváltozás, légszennyezettség, vagy éppen az éhínség következtében, ezeket az adatokat sokan vitatják. A vírusos megbetegedések most viszont tagadhatatlanul itt vannak előttünk: tesztek bizonyítják a számokat, és mindannyian tudjuk, hogy inkább több, mint kevesebb az elénk tárt statisztika. Olvass még a témában
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
