Kortárs külföldi szerzők a Margón
Mircea Cartarescu neve az utóbbi időkben évről-évre felbukkan a Nobel-díj esélyes győztesei közt. A Káprázat erős egyedi hangjával, különleges ízével és tökéletesen kidolgozott költői nyelvével igazi ínyencség és meglepetés, az év legnagyobb felfedezése. A román szerző Káprázat-trilógiájával megnyerte a 2015-ös Lipcsei Könyvvásár nagydíját. Olyat ért el, amit kevés más műnek sikerült: a román irodalmat világ-és világszínvonalú irodalommá emelte, ahogy egy amerikai kritikus írta. 2014-ben a Káprázat angol nyelvű fordítását jelölték a legjobb lefordított könyv díjára az Egyesült Államokban széppróza kategóriában.
A trilógia frissen megjelent harmadik kötetében, a Testben a főhős anatómiai és költői utazása során megelevenedik a szerző gyermek- és ifjúkora, ceaușescui diktatúra. Mágikus realizmusa keveredik a saját testen keresztül megtapasztalt léttel, túlmutat a valóságon, belép az álmok és rémálmok, hallucinációk világába. Egyetlen műben egyesül fantázia és valóság, hagyomány és újítás, érzékiség és absztrakció.
A vágyakozás enciklopédiája a norvég Hilde Østbynek első regénye, aki eszmetörténetből szerezte doktoriját, de újságíróként is dolgozott. A történet főszereplője elhatározza, hogy A-tól Z-ig terjedő szócikkekben feldolgozza a történelem és világirodalom leghíresebb szerelmeseinek vágyakozó történeteit, hogy bebizonyítsa, igenis létezik az a mindent elsöprő, és mindennél hatalmasabb érzés, amiért érdemes élni, és amibe érdemes belehalni is. Olvass még a témában
Az enciklopédia mesél Dante és Beatrice viszonyáról, a morze-ábécéről, felfedi Rómeó és Júlia valódi históriáját, és megtudjuk, hogy Boleyn Anna hogyan szerezte meg, majd vesztette el VIII. Henriket. Emellett Werther, Lolita, Grace Kelly és az 1970-es angol labdarúgó-csapat is fontos szerepet kapnak a történetben. Mindeközben a háttérben kirajzolódik az enciklopédia mögött megbúvó szerkesztő, Liv Vestby története is.
