Kapcsolatfüggőség vs. egyedüllét, melyiket válasszam?

Lássuk csak, melyiket válasszuk? Élet egy boldogtalan párkapcsolatban, vagy jöhet a Bridget Jones féle ciki magány? Ahol a nők úton útfélen szembesülnek a kellemetlenebbnél kellemetlenebb kérdésekkel és ahol folyamatos nyomást érezhetnek a biológiai óra kattogása miatt. Esetleg érjük be egy közepesen jó párkapcsolattal, amiben nem vagyunk boldogok, de azért mégis csak jobb érzés este odabújni valaki mellé. Nehéz kérdés és még nehezebb döntés, de érdemes rajta elgondolkoznod.

Kik a társfüggők?

Ők azok a nők, akik jellemzően már egész korai kamaszkoruk óta kapcsolatban élnek és köszönik szépen, nekik ez vált be. Ez a „jó” szokásuk pedig a későbbi életükre is hatással lesz.

Valósággal rettegnek az egyedülléttől és mikor nincs párjuk, akkor a világ legelveszettebb nőinek gondolják magukat. Nekik mindig kell egy erős kéz, aki ott van bármikor, így sok kellemetlen dologgal nem kell szembesülniük.

Általában nem keresik az igazit, mivel beérik a kis nagy Ő-kel is. Ez azért van, mert nekik szinte teljesen mindegy, hogy ki (enyhe túlzással), csak legyen mellettük valaki.

Sajnos ez legtöbbször olyan nőknél alakul ki, akik életében nincs egy stabil családi háttér, ahol tökéletes biztonságban érezhetnék magukat, így keresnek egy férfit, aki, ha nem is teljes mértékben, de minimális szinten tudja ezt biztosítani.

Mi a helyzet a szinglikkel?

Akkor most térjünk rá a másik táborra, a szinglikre. Ők azok, akik bár várják a szőke herceget fehér lovon, közben tökéletesen elvannak önmaguk és barátaik társaságában.

Vagy mégsem? Sok nő esik bele abba a hibába, hogy azért választja inkább a magányt, mert vár valakire, aki nem is biztos, hogy létezik.

Persze fontos, hogy higgyünk abban, hogy van, akit nekünk szánt a sors, viszont miért kellene addig magányba burkolózva várnunk rá?

Manapság nagyon trendi dolog lett a szingliség, viszont ezzel együtt arra buzdítják a nőket, hogy minél nagyobb igényeket támasszanak a férfiakkal szemben, hiszen senki sem érheti be kevesebben.

Ezen felbuzdulva a nők többsége élből elutasítja azokat a férfiakat, akiknél egy minimális bizonytalanságot is éreznek. De érdemes végig gondolni, hogy vajon létezik az a tökéletes férfi, akire várnak?

Maradj egy kicsit egyedül!

Ha már éltél egyedül akkor biztos egyet értesz velünk abban, hogy minden nőnek meg kellene tapasztalnia az egyedüllét érzését.

Itt ne arra gondolj, hogy vénlányként kell leélned az életedet, viszont igenis meg kell tapasztalnod, hogy milyen, mikor csak magadra számíthatsz.

Ebbe beletartozik a villanykörték kicserélése, de az is, hogy megtanulj egyedül élni. Úgy, hogy tudod, munka után senki nem vár otthon, nem tudsz senkihez sem szólni, ha éppen olyan kedved van.

Hogy miért is jó ez neked? Ekkor elkezded igazán megismerni önmagad, találsz olyan elfoglaltságot, ami boldoggá tesz és nem egy másik embertől teszed függővé a boldogságodat.

Nem engedsz be bárkit az életedbe, megválogatod azokat, akiknek belépést engedsz oda. Sokkal önállóbb, magabiztosabb és vonzóbb nő leszel ezáltal.

De azért ne vidd túlzásba!

Azonban könnyen meg lehet szokni az egyedüllétet is. Mert nincs senki, akihez alkalmazkodnod kellene, senki nem zaklat olyan kérdésekkel, hogy mikor érsz már haza és nincs más, akiről gondoskodni kellene.

Az a normális, ha egy-két egyedül eltöltött év után keletkezik benned egy űr, amit általában egy társ tud csak pótolni. Persze arra nincs recept, hogy mikor kellene végre beengedned az illetőt az életedbe, de ezt érezni fogod.

Tehát fontos, hogy ne daráljon be az egyedüllét sem, hiszen egy társsal csak több lesz az életed és sokkal jobb megosztani valakivel a boldogságodat.