Az angolnafüves háztetők generációkon keresztül részei voltak a sziget látképének, mivel a megújuló és a szinte elpusztíthatatlan alapanyagnak köszönhetően a tető sokáig kitartott. Sótartalma miatt az például az angolnafű nem penészedik és nem is kap lángra. Az 1920-as években azonban egy gombás fertőzés a legtöbb tetőszerkezetet tönkretette, és mára mindössze 36 ilyen ház maradt az 1800 lelkes településen.
A fűtetők készítésének tudása is csaknem teljesen elveszett. Jelenleg Johansen és csapata az egyetlenek, akik tudják, hogyan kell ilyen fedelet készíteni. Abban reménykednek, nem csak az ősi tudást menthetik meg, de talán a világ szélesebb rétegének is alternatívát kínálhatnak.
A különleges technika egy Koppenhágában élő amerikai építész, Kathryn Larsen figyelmét is megragadta, ő jelenleg is kutatásokat folytat. Arra szeretne rájönni, hogyan vihetné el Læsø építészeti hagyományait a világ más részeire is. Olvass még a témában
Egyre többen utaznának zöldebben – Így tehetjük a nyaralást is fenntarthatóbbá
„Drogozz be, az sem érdekel ha nem legális cucc!” – Vicces mondatok, amiket vajúdó nőktől hallottam
„Nem tudtam elolvasni a rendszámot, mert diszlexiás vagyok” – A legdurvább sztorik a vezetési forgalom-vizsgákról
A neved hatása az életedre: valóban befolyásolja azt, hogy ki vagy
„Amit leginkább szeretnék továbbvinni innen, az a felismerés, hogy ez egy nagyon jó formája a természetes telepítésnek”
– mondta a nő a BBC-nek, elmagyarázva, hogy az ilyen típusú felszereléshez nincs szüksége gőzgátra, amely nem légáteresztő.
Hozzátette, hogy mindegy, milyen vastag a szerkezet, a levegő át tud jutni rajta, nem ütközik akadályba, tehát az egész konstrukció lélegzik, és a levegő minősége sokkal jobb lesz.
Larsen meg akarja változtatni azt is, ahogyan az építőiparban a régebbi technikákra tekintenek, mert szerinte ezek „nem csak a környezetünk számára voltak jobbak a természetes megújuló erőforrások felhasználása miatt, de olyan épületeket hoztak létre, amelyek számunkra is sokkal egészségesebbek. Alapvetően kitaláltuk, aztán mostanra elveszítettük ezeket az ismereteket, és most olyan épületeket építünk, amelyekben a levegő minősége sokkal rosszabb. ”
Mivel az angolnafű a világ szinte minden táján nő, fenntartható alapanyagként globális szinten is hatalmas potenciál van benne – „mindaddig, amíg betakarítják és helyben használják”- teszi hozzá Larsen.
