A lezárás első hónapjában a Comcast internetszolgáltató egyes az USA egyes régióiban 60%-os növekedését jelentett a hálózati csúcsforgalomban – írja a Women’s Health. Időközben az Instagram vált a második leggyakrabban használt közösségi platformmá, március óta az USA-ban lévő felnőttek körülbelül 50%-a aktív itt. (A Facebook, az Instagram anyavállalata a foglalja az első helyet.) Ez azt jelenti, többet nézzük (és értékeljük) a saját arcunkat, mint bármikor korábban.
Egy olyan világban, ahol még a Zoom (a videokonferencia-alkalmazás, aminek felhasználói száma állítólag csak áprilisban több millióval nőtt) is felkínál egy „megjelenést rendbe hozó” opciót, mekkora mértékben károsítja ez az önarckép mentális egészségünket? Minden jel arra utal, hogy … eléggé.
A közösségi média használata és a pszichológiai problémák között jól megalapozott kapcsolat van. Az Instagram összekapcsolható a szorongással és a depressziós tünetekkel, valamint olyan aggodalmakkal, mint például a fizikai megjelenéssel kapcsolatos szorongás, a testtel kapcsolatos fokozott elégedetlenség és az alacsonyabb önértékelés.
– mondja dr. Peace Amadi, a kaliforniai Hope Nemzetközi Egyetem pszichológiai professzora.Olvass még a témában
„Nem tehetsz boldoggá mindenkit, ezért magad tedd azzá.” Mikor jöttél rá, hogy nem baj, ha nem szeret mindenki?
Hogy írod, hogy „Babits+val” ? Történelmi nevek helyesírása
3 módszer, hogy megszabadítsd az aurádat a negatív energiáktól
Miért várunk gyors megoldást hosszú évek sebeire? A terápia, mint türelemjáték
És most, amikor egyre több percet töltünk ezen a platformon, „feltételezhetjük, hogy ezek az aggodalmak nem csak megmaradtak, hanem növekedtek.”
Miért lehet ez veszélyes?
Dr. Amadi szerint eleinte ártalmatlannak tűnik a dolog, de egy kis változtatás itt, egy kevés szerkesztés ott és a testkép körüli rögeszmés-kényszeres tendenciákká alakulhat át. Hozzátette, ezek a változások elválasztanak a valóságtól. Senki nem tündököl napi 24 órában, és a valóságban senkinek nem tükrözi vissza a fényt az arca. A folyamatosan dokumentáló kultúra, amelyben élünk, már amúgy is nagyon nehezen – vagy szinte egyáltalán nem – elérhető elvárásokat támaszt a szépség terén. És mivel állandóan a digitális lencsén keresztül szemlélve magunkat idővel elhisszük, hogy ez a valóság – vagy ilyennek kellene lennie. Emiatt erősen megváltozhat az is, ahogyan nézünk magunkra.
Az sem segít, hogy szabad szemmel gyakorlatilag lehetetlen észrevenni az összes digitális csalást. Az emberek csak a szerkesztett fényképeket 60–65 százalékáról tudják megmondani, hogy módosították őket. A #nofilter címkével ellátott képek 12 százaléka pedig valójában nagyon is filteres egy kutatás szerint.
A közösségi média által vezérelt szépségtrendek gyakorlatilag kitermeltek egy „Instagram-arcot”, ami egyesíti a különféle, idealizált vonásokat, akár különféle etnikumok sajátosságait egyetlen arcba kombinálva. Noha ezt a megjelenést a valóságban gyakorlatilag lehetetlen elérni, a közösségi médiában nem lehet elkerülni, és szinte egyetlen kattintással bárki átalakíthatja ilyenné a saját arcát is.
Ijesztő jelenség, és nap mint nap találkozom a praxisomban olyanokkal, akik ha nem is mondják ki, de ilyenné szeretnének válni.
– mondja dr. Shereene Idriss, New York-i bőrgyógyász.
Hozzátette, hogy páciensek darabokra szedik a vonásaikat, és olyan arcot kérnek, amely senkihez sem tartozik, de a közösségi médiában mégis mindenki így néz ki.
