Életmód / Család

Hol a boldogság mostanában? Dániában, a gyermekek szemében

Bár képtelenek lennénk recept szerint élni életünket, az igazán fontos kérdésekben folyamatosan keressük a jó mintát és van, hogy nem a saját kultúránkban találjuk meg. Hosszú évtizedek óta arról szólnak a híradások, hogy Dánia a legboldogabb ország a világon és a dán gyerekek gyermekkora irigylésre méltó. Mit csinálnak másképpen a dánok, mint mi és hol rontjuk el idehaza?

Egy amerikai és egy dán anya együtt keresték a választ a kérdésre és egyértelműen a gyermeknevelési szokásokban találták meg a nagy különbség titkát. Egészen pontosan a gyermeknevelés 7 titkára derítettek fényt, melyek megmagyarázzák, hogyan tudunk kiegyensúlyozott gyermeket nevelni, aki boldog felnőtté válik majd. Szülőként elsősorban saját meggyőződéseinkkel, sőt megrögződéseinkkel kell  tisztában lennünk ahhoz, hogy változtatni tudjunk automatizmusainkon.

Az önvizsgálat hamar rávilágít teljesítmény- és tekintélyelvű kultúránk lenyomataira, melyek nevelési szokásainkat is alapjaiban formálják.

Ha képesek vagyunk feladni megcsontosodott elveinket és odafigyelni a gyermekek valódi igényeire, nemcsak partnerek lehetünk a fejlődésükben, de magunkon is tapasztalni fogjuk, hogy a gyermeknevelés nem nyűg, hanem élvezet és folyamatos változással jár.

1. Jelen kell lenni!

Bár Jessica és Iben könyvében nem ez az első szempont, enélkül aligha lehetnénk alkotótársai gyermekeink életének. Ott kell lenni velük, a velük töltött időt pedig rájuk kell szánni. Nem partner ebben a telefon, a tablet, az internet és a sokféle könnyű szórakozással kecsegtető program, de alapvetően a mi döntésünkön múlik és a legegyszerűbb lépés. Töltsünk elég időt a gyermekeinkkel, hiszen csakis a gyakorlatból fogják elhinni, hogy fontosak számunkra!

2. Empátia nélkül nem megy!

Feltétlen elfogadás és a gyermek alapvető jóságába vetett hit: ezt jelenti az empátia. Amikor empatikusak vagyunk, érzelmileg értjük meg a másik embert és az érzelmekben soha nem lehet kételkedni. Ahogy nem kérhetjük számon az örömöt és a szomorúságot, úgy nem is ítélhetjük el.

Beleérzőképességünk révén az érzelmek megértésére törekszünk, ezáltal pedig a gyermek valódi megismerésére. Ráadásul az empátiával nevelt gyermek kevesebb frusztrációt él át és társaival is természetszerűen empatikusan viselkedik.

3. Keretezzük át valóságunkat!

A szemüveg, amely szocializációnk során szinte észrevétlenül ránk nő, sok értelmetlen korlát közé kényszeríti észlelésünket. Az átkeretezés lényege, hogy a zárt válaszoktól, azaz a címkézéstől elrugaszkodva nyissunk az értelmezési lehetőségek pozitív irányai felé.

Ahelyett, hogy elsősorban a rosszat vennénk észre és kritikusan állnánk egyes helyzetekhez, nézzük a jó oldalt és a pozitívumokat! A gyermek azt fogja megtanulni ezáltal, hogy minden helyzetben megkeresse a jó tapasztalatot és tovább tudjon lépni anélkül, hogy a negatívumok csapdájába esne.

Olvastad már?  Ez az 5 dolog a karantén alatt is mindig felvidít

4. Kizárólag hitelesen!

Az őszinteség igazából nem egy opció, hanem az egyetlen lehetőségünk a gyermeknevelésben. Az apróság láthatatlan csápjaival minden lódítást érzékel, nem érdemes kamuzni, elferdíteni vagy megszépíteni a valóságot.

A hitelesség valójában a magunk erejébe vetett hit, mellyel meg merjük mutatni, hogy emberek vagyunk, méghozzá egészen pontosan azt, hogy milyen emberek vagyunk.

A gyermek, aki megtapasztalja szülei természetes bátorságát, valóban erős egyéniséggé érnek. Üres dicséretek helyett tehát fogalmazzuk meg elismerésünket fejlődésükre vonatkozóan és tartózkodjunk az üres dicséretektől, amelyektől csak bizonytalan és kockázatkerülő lesz a gyermek.

5. A játék a legjobb barátunk

Kosztolányi óta tudjuk, hogy a játék gömbölyű és gyönyörű, valóban ez a tevékenység alkalmas a belső kontroll és a megküzdési stratégiák kialakítására. Felszabadultság, életöröm és sok spontán tanulás: ezeket garantálja a szabad játék. A gyermekek a játék során tanulják mg késleltetni vágyaikat és leküzdeni a stresszt.

Kapcsoljuk ki az elektronikus készülékeket és teremtsük meg az önfeledt játék számára ideális környezetet. Szinte mindegy, hogy mit játszunk, a lényeg, hogy az irányítás náluk maradjon. Ne avatkozzunk bele, ne kritizáljunk és vegyük nagyon komolyan a játékot!

6. Száműzzük az ultimátumokat!

Hatalmi harcok nagy ára, hogy legalább egyik fél vesztesként kerül ki belőlük. Egyébként kétes győzelem az erősebb fél diadala, különösen, ha felnőttről van szó. A tekintélyelvű neveléssel a gyermekek számára állandósul a félelem és ez mind a bizalom rovására megy.

Bár egyes helyzetekben működik és hatásos, hosszútávon nem hatékony. Az ultimátumokkal leszámolva teret engedünk a bizalomnak, ezáltal fejlesztjük a gyermek rugalmasságát is: így a gyermek önkontrollja és szabálykövetési motivációja is erősödik.

7. A meghittség a bizalom és a nyugalom tápláléka

A dánok úgy hívják: hygge. Nálunk ez a meghittségnek felel meg leginkább, a bensőséges hangulatnak. Összebújós esték, kuckós beszélgetések, vagyis a közös élmény intimitása jut eszünkbe róla. Ha csak rágondolunk, eltelik a szívünk vágyakozással. Minél többet gyakoroljuk, annál közelebb kerülünk egymáshoz és annál erősebben fogunk vágyakozni erre a fajta intimitásra.

Ilyenkor megszűnik az „én”, előtérbe kerül a „mi” és mint egy erős ragasztó, összeköt bennünket a közös pihenés élménye.

Ha egy szóban kellene kifejezni, mi a dán gyermeknevelés titka, azt kellene mondanunk, hogy élvezik és ettől nem válik görcsössé, nehézkessé és főleg ezáltal képesek kevesebb hibát véteni. Tanuljuk el tőlük a javát!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást