Az izomfájdalom egy teljesen hétköznapi jelenség, amivel még akkor is találkozhatunk, ha nem szoktunk edzeni. Bőven elegendő az is, ha olyan fizikai tevékenységeket végzünk, mint a mosás, vagy mondjuk egy kisgyermeket cipelünk az ölünkben. De elegendő lehet az is, ha csak túl sokáig ülünk egy helyben az íróasztal mellett, és máris jelentkezhet bizonyos fokú fájdalom, amit aztán természetes, ha csillapítani szeretnénk. De vajon a nyújtás vagy a masszírozás válhat be jobban?
A nyújtás és a masszírozás is hasznos lehet
Az izmaink szimplán az ismétlődő stressztől is megfeszülhetnek, ami a csavarodásuk, a forgásuk és a hajlításuk okoz nap mint nap. Ez egy teljesen normális reakció, viszont fontos az is, hogy ezt a feszülést rendszeresen oldjuk. Hiszen az izmaink így működhetnek igazán optimálisan, közben pedig elkerülhetjük a fájdalmakat és az esetleges sérüléseket. Ilyenkor a leggyakrabban a nyújtás vagy a masszázs jön szóba ideális módszerként, nem mindig olyan egyszerű eldönteni azonban, hogy mikor melyiket kellene választanunk.
A titok nyitja az, hogy meghatározzuk a fájdalom forrását. Az izom általános feszülése esetén jön szóba az egyik, míg ha egy konkrét csomó vagy trigger pont okozza, akkor a másik.
Míg a feszesség esetén a nyújtás a legjobb megoldás, addig egy csomó vagy trigger pont esetén a masszírozás az, ami igazán tud segíteni. Ennek a megállapítását szerencsére legtöbbször otthon, te magad is elvégezheted, és mivel többféle tesztet is kipróbálhatsz, ezért szinte biztos, hogy rá is jössz, melyik irányba kellene elindulnod.
Innen tudhatod, ha általános izomfeszülésed van
Az általános izomfeszülés megállapításához Dr. Jeffrey Klein csontkovács szerint az egyik legegyszerűbb módszer, ha megnézzük magunkat a tükörben. A csípőnknek és a vállunknak optimális esetben egyenesnek kell lennie. Így ha például a jobb vállad alacsonyabb, mint a bal, azt jelezheti, hogy a hátad jobb oldalán lévő izmok feszesebbek. Ebben az esetben pedig legtöbbször a mielőbbi nyújtás segíthet, ugyanis amíg fennáll az kiegyensúlyozatlanság, addig nagyobb nyomás kerülhet egyes izmaidra, mint másokra, ami feszültséghez vezethet.
Egy másik teszt, amelyet Dr. Klein ajánl, hogy feküdj le a hátadra, és nyújtsd ki hosszan a lábadat. Ezután próbáld meg az egyik lábadat a mennyezet felé emelni. Ha nem tudod 90 fokig felemelni a lábadat, akkor valószínűleg a csípőd mozgástartománya csökkent. Ilyenkor a csípő és az alsótest izmainak nyújtása segíthet helyreállítani a mobilitást ezen az ízületen keresztül. Hasonlóképpen, ha nem tudsz előrehajolni és megérinteni a lábujjaidat, az a feszes térdhajlító izmok jele lehet.
Mikor lehet szó csomóról?
Az izom általános feszülésével ellentétben a trigger pontok az izomrostok mentén meghatározott területen lévő csomók. A feszességhez hasonlóan szintén a rugalmasság hiányához vezethetnek, de a trigger pontok általában fájdalmasabbnak és érzékenyebbnek érződnek, mert akkor alakulnak ki, amikor a véráramlás hiánya tejsav felhalmozódásához vezet. A csomók azonosítására használhatod a kezedet is, vagy egy masszázshengert. Ha találsz egyet, azt szinte biztos, hogy érezni is fogod, mert valószínűleg fájni fog.
Ha te magad szeretnéd feloldani a csomót, akkor tartsd nyomva a trigger pontot 30-60 másodpercig. Ha ezt túl fájdalmasnak érzed, masszírozd körbe a csomót, amíg az eléggé fellazul ahhoz, hogy átmasszírozd. Előfordulhat az is, hogy ezek után is lesznek fájdalmaid, vagy olyan nehezen elérhető egy trigger pont, hogy nem férsz hozzá eléggé. Ebben az esetben érdemes igénybe venned egy gyógymasszőr segítségét, hosszan elnyúló panaszok esetén pedig alaposan utánajárnod, nem lehet-e más oka is a fájdalmaidnak.
Forrás: wellandgood.com