A lakhatási válság közepén egyre többen küzdenek azzal, hogy saját otthont teremtsenek maguknak. Schuszter Borka megosztja, miért választotta tudatosan a kisebb lakást – és miért nem csinálná másképp.
Véleménycikk: Schuszter Borka
A lakhatási válság közepén pontosan tudom, hogy szerencsés helyzetben vagyok. Van egy saját lakásom, ahol a lányommal élünk, és ezért minden nap hálás vagyok. Főleg, hogy egyre több olyan történetet hallok, ahol teljesen átlagos keresetű emberek számára már a saját otthon gondolata is elérhetetlennek tűnik. Ezért nem szeretnék úgy tenni, mintha nem lennék kivételezett helyzetben. De van egy döntés, amit évekkel ezelőtt meghoztam, és ma sem csinálnám másképp.
A reptéren mondta ki, hogy nem jön velem: egy szakítás a beszállókapu előtt
Amikor lakást kerestem, nem azt néztem, hogy mekkorát tudnék éppen megvenni. Azt néztem, mekkora hitelt tudnék nyugodt szívvel évekig fizetni. Már akkor is, amikor az ingatlanárak még messze nem jártak ott, ahol ma, inkább választottam egy kisebb lakást, mint egy nagyobbat, ami miatt hónapról hónapra szoronghattam volna.