Agyunk a serdülőkorban jelentősen megváltozik. Az új kutatások azt mutatják be, hogyan használhatjuk fel ezt az átalakulást annak érdekében, hogy a tinédzserek a legtöbbet tudják kihozni saját magukból.
A tinédzserek szülei és tanárai számára ismerős tapasztalás lehet egy lobbanékony elmével foglalkozni. A tinédzser évek megrázó átalakulásnak tűnhetnek… Az elme és a lélek kifordulásának, amely a felismerhetetenségig megváltoztathatja az embert ahhoz a gyermekhez képest, aki egykoron volt. Ott vannak a nehezen kontrollálható hangulati ingadozások, az identitásválságok és a társadalmi jóváhagyás utáni vágy, a kockázat és a kalandok újonnan felfedezett íze, és a látszólag teljes képtelenség átgondolni tetteik jövőbeli következményeit.
Ennek a zűrzavarnak a közepette a serdülőket felmérik tanulmányi potenciáljuk alapján – aminek következményei egy életen át tarthatnak. Senkinek a sorsa nincs megpecsételve 18 éves korban. A kifogástalan iskolai előélet minden bizonnyal sokkal könnyebbé teszi, hogy helyet találjon valaki egy rangos egyetemen, ami viszont szélesíti az elhelyezkedési lehetőségeit. Mégis az ekkori évek érzelmi hullámvasútja rendkívül megnehezítheti a tinik számára, hogy elérjék intellektuális potenciáljukat.
Az agy ekkor is rengeteg változáson megy keresztül
A tudósok csak az elmúlt két évtizedben tudták feltérképezni a neurális változásokat a fejlődés ezen alapvető periódusában, és megfejteni a tizenévesek agyának titkait. Ahogy a gyermekekből felnőttekké érünk, agyunk hatalmas változásokon megy keresztül. A frontális kéreg a serdülőkor során hálózatokat épít ki, ami segít az agy hatékonyabbá válásában. Ez lehetővé teszi a képességek hatalmas bővítését.
A frontális és a parietális lebenyben az agy hasonlóan megerősíti a legfontosabb kapcsolatokat. Az agyi vizsgálatok során ez a „fehérállomány” észrevehető növekedéseként jelenik meg. Amint ezek a változások bekövetkeznek, egyes agyterületek gyorsabban fejlődnek, mint mások, ami befolyásolhatja a viselkedést. Például a jutalmazással kapcsolatos területek gyorsabban fejlődnek, mint az önkontrollhoz kapcsolódó területek, ami impulzív döntésekre ösztönözhet.
Mit érdemes ebből „eltenni” a tiniket nevelő szülőknek?
Mindezek az eredmények fontos tanulságot szolgálnak a tinédzser gyerekeket nevelő szülők számára.
Érdemes például átgondolni a fegyelem kérdését. Természetes, ha egy szülő frusztráltnak érzi magát a tinédzser lázadása miatt – de rendkívüli érzelmi és szociális érzékenységük azt jelenti, hogy nem valószínű, hogy jól reagálnak a haragra. „Bár nagyon csábító a kiabálás, ez valójában kontraproduktív” – mondja Terri Apter pszichológus.
„A tinédzserek annyira éberek az érzelmi üzenetekre, hogy nem fogják tudni meghallani azt a logikát, amit közvetíteni próbálsz.”
A hatékonyabb fegyelem érdekében Apter azt javasolja, hogy kérd meg a tinit, hogy jóvá tegye tetteit. Ha a tinédzser elhanyagolta tanulmányait és túl keményen bulizott, a szülők hangsúlyozhatják, hogyan szerezhetik meg a szocializációhoz való jogukat azáltal, hogy bebizonyítják, hogy tanulmányaik most a saját kontrolluk alatt állnak. Ahelyett, hogy egyszerűen lustának neveznék vagy a szobájukba küldenék őket.
Tekintettel a megnövekedett dopaminaktivitásra a tinédzserek jutalmazási rendszerében, a dicséret és a pozitív visszajelzés is segíthet, különösen, ha gyorsan felajánlják őket. Sok iskolában a diákok hetekkel a tesztek vagy a tanfolyam elvégzése után kapják meg az osztályzataikat – ami John Coleman, klinikai pszichológus és a The Teacher and the Teenage Brain szerzője szerint csökkenti a jó eredmény izgalmát és elégedettségét. „Minél gyorsabban kap visszajelzést egy kamasz, annál nagyobb annak a hatása” – mondja. Ha egyszerűen lerövidítjük ezt a folyamatot, és több lehetőséget kínálunk arra, hogy dicsérjék a diákokat kemény munkájukért, az megtérülhet, teszi hozzá.
Az alvás ekkor is fontos
Aztán ott van az alvás kérdése. Ideális esetben az iskolák módosítanák az órarendjüket, hogy a tinédzserek később kezdhessék óráikat, és kerülniük kell a teszteket a reggel első felében. „Nagyon határozottan úgy érzem, hogy az iskoláknak el kell kezdeniük gondolkodni ezen” – mondja Coleman. A tanároknak és a szülőknek megértőbbnek kell lenniük a tizenévesekkel, amikor reggel álmosnak tűnnek. Valami jet-lag-hez hasonlót tapasztalnak ilyenkor – és az utolsó dolog, amire szükségük van, az a stressz, hogy növeljék a terhüket.
Ha magáról a tanulásról van szó, Coleman úgy véli, hogy sok diák számára előnyös lehet a sikeres tanulási technikák jobb ismerete.
És persze mindig segít, ha a változás ellen nem küzdesz, hanem örömmel fogadod. A gyermekedből éppen most válik felnőtt. Ez egy nem könnyű folyamat, ugyanakkor lehetőséged van megtapasztalni, hogyan lesz belőle az az önálló, érett személyiség, aki már igazán önmaga lesz.