Mutatjuk, mire figyelj az alapanyagok kiválasztásától egészen az elkészítésig, hogy az eredmény igazán tökéletes legyen.
Sokunkban élnek kedves emlékek a gyerekkorunkból vagy a helyi piacról, ahol az idős árusok pontosan tudták, mitől válik egy-egy falat valóban felejthetetlenné. Én is mindig szívmelengető örömmel gondolok vissza a kedvenc zöldségesemre, Feri bácsira, akinek a boltjába lépve minden alkalommal olyan fenséges, friss illat és látvány fogadott, amit azóta sem felejtettem el.
Nem volt olyan vásárló, akihez ne lett volna egy-egy szívélyes szava, és bár az üzlethelyiség ma is zöldségesként üzemel, Feri bácsi nyugdíjba vonulása óta sem a régi hangulat, sem az a jellegzetes illat nem tért vissza a falak közé. Sokat tanultam tőle az évek során, hiszen mindig akadt néhány kiváló ötlete ahhoz, mit készítsek a szezonális alapanyagokból. Olvass még a témában
„Nem várhatod el, hogy 30 felett ne legyen múltja” – Lehet, hogy te vagy túl válogatós?
„Csak a halálos ágyán mondta el az igazat” – Családi titkok, amiket évtizedekig őrizgettek
„Tudtam, hogy nem fogja időben megetetni a gyerekeket és minden borul” – Control freak vagy, vagy csak a férjed megbízhatatlan?
A magas, mély hangú pasik jönnek be – és akkor mi van?!
Akkor még nem is gondoltam rá, de utólag visszatekintve ő is nagyban inspirált abban, hogy ennyire elmélyüljek a növényi alapú konyha világában. Bár ma már inkább fermentálok, az egyik kedvenc receptem tőle továbbra is a klasszikus kovászos uborka.
Megfelelő választás a piacon és a pékségben
A tökéletes végeredmény titka ezúttal is a minőségi alapanyagoknál kezdődik, hiszen az igazán friss uborkából lesz csak finom és ropogós a végeredmény.
Az ideális kovászolni való uborka nem túl nagy, de nem is apró, ellenben minden pontja kellően kemény.
A csücske egyáltalán nem keserű, így teljesen felesleges levágni, mint ahogyan bevágni sem szükséges magát az uborkát – szóval időt is spórolsz azzal, ha valóban friss alapanyagot vásárolsz. Persze tény, hogy a bevágott zöldség picit előbb elkészül, cserébe viszont rosszabbul tárolható, ami egy nagyobb adagnál már döntő szempont lehet.
Ha pedig a hagyományos kovászos vonalat választod a tiszta fermentálás helyett, rendkívül fontos az is, hogy jó minőségű kovászos kenyeret használj. Sok helyen sajnos nem igazi kovásszal, hanem élesztővel dolgoznak, emiatt a kenyérválasztásnál érdemes a helyi kézműves pékségek felé fordulnod és érdeklődnöd, melyik kenyér készül valódi kovásszal.
Az előkészítés apró, de döntő lépései
Kovászos és fermentált uborkából is nagy adagot készítek, hiszen gyorsan fogy, a maradék pedig hűtve eláll. Egy ötliteres befőttes üveghez nagyjából 2,5 kilogramm uborkát használok fel.
Az előkészítés során az uborkákat megmosom, és a bökős tüskéket kézzel, langyos vízben dörzsölöm le róla. Nem kell túlzásba esni, egyáltalán nem cél, hogy steril legyen a zöldség, viszont maga a befőttes üveg legyen teljesen tiszta.
Ezután felforralok 2,5 liter vizet 3 púpos evőkanál jódmentes sóval. (A jódmentesség kiemelten fontos a megfelelő érési folyamathoz, így a legalkalmasabb a célra a tiszta só.) Míg a sós lé kézmelegre hűl, az uborkákat jó szorosan az üvegbe nyomkodom. Ekkora mennyiséghez 4-5 nagyobb gerezd fokhagyma bőven elfér, a kapor pedig frissen érkezik a kertből, és a vastag szárát is felhasználom arra, hogy alaposan leszorítsam vele az uborkákat.
Amikor az uborkák már a helyükön vannak, jöhet a választás a két módszer között: ha klasszikus kovászos uborkára vágysz, a kenyér is mehet az üvegbe, ha pedig a fermentált verziót részesítenéd előnyben, egyszerűen csak öntsd fel a zöldségeket a visszahűtött sós alaplével.
Tévhit, hogy az üveget ki kell tenni a tűző napra, mert a túlzott hőtől könnyen megpuhul a zöldség, úgyhogy bőven elég neki a kellemes szobahőmérséklet. A másik gyakori hiba, hogy sokan nem fedik le légmentesen az edényt, pedig határozottan érdemes ezt megtenni, mert így sokkal kisebb az esélye annak, hogy bármilyen gond csússzon a folyamatba.
Arra viszont figyelj, hogy tálcát vagy tányért tegyél az üveg alá, így nem az asztalra vagy a párkányra csorog majd a szivárgó alaplé. Amikor az uborka megérett és elérte a tökéletes ízt, az egészet át szoktam szűrni: a roppanós falatokat jénaiba rendezem, majd a leszűrt lével felöntve a hűtőben tárolom és onnan is tálalom.
Valahányszor leveszem a hűtőben pihenő tál fedelét, és megcsap az a semmivel össze nem téveszthető, fűszeres illat, Feri bácsi emléke mellett valami más is eszembe jut: a valódi ízekhez nem kellenek bonyolult receptúrák, csak jó alapanyagok, némi türelem és egy csipetnyi szeretet.
🍽️KisokosMit főzzek ma?receptötlet egy kattintásra→A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
