Egy, az ország észak-keleti részén álló horvát falucska lakói attól tartanak, hogy házaikat elnyeli a föld, miután csaknem 100, hatalmas lyuk jelent meg a területen. A tudósok most azt vizsgálják, hogy a megmaradt terület biztonságos-e.
Hirtelen és figyelmeztetés nélkül történt. A helyi Nikola Borojević tágas kertjében, a gyümölcsös mögött, ahol a burgonyanövények első hajtásainak kellett volna megjelenniük, hirtelen egy hatalmas, 30 méter széles és 15 méter mély, vízzel teli lyuk volt. És nem ez volt az egyetlen.
Néhány hét leforgása alatt több tucat hasonló lyuk nyílt Mečenčani falu és a szomszédos Borojovići környékén, Horvátország északkeleti részén. Borojević mečenčani otthona mellett január 5-én jelent meg, alig hat nappal azután, hogy 6,4-es erősségű földrengés sújtotta a közeli Petrinja város környékét. Ez volt a legerősebb földrengés, amely több mint négy évtizede érte Horvátországot, hét ember életét követelte és több ezer ház tönkretett.
Míg a földcsuszamlásokat és a süllyedéseket más furcsa geológiai jelenségekkel együtt kiválthatják a földrengések, a két falu körül megjelenő lyukak száma meglepte és zavarba hozta a szakértőket is. A földrengés után egy hónappal 10 négyzetkilométernyi területen (3,8 négyzetmérföld) csaknem 100 víznyelő volt, és minden héten újabbak nyíltak.
Borojević kertjében a lyuk ma a legnagyobb a környéken. Amikor először megjelent, 10 méter széles volt, de szinte azonnal növekedni kezdett.
Máshol is hasonló a probléma
És Borojevićéknek még szerencséjük volt. A környéken más víznyelők is vannak, amelyek az emberek otthonainak küszöbétől mindössze néhány méterre nyíltak, és volt olyan, amely házak alatt jelent meg, így az illetékesek most azt fontolgatják, hogy kiürítik a falut.
Vannak lyukak, amelyek a közeli erdőkben és mezőgazdasági területeken jelentek meg – a helyiek arról beszélnek, hogy az egyik ilyen kis híján elnyelt egy helyi gazdát a traktorjával együtt. Arra egyébként van példa, hogy a földrengések után víznyelők jelennek meg, még ha nem is ez a földmozgások leggyakoribb hozadéka.
„A valódi anomáliát a horvát esetben a víznyelők száma és mérete jelenti”
– mondta a BBC-nek Antonio Santo olasz geológus.
Hogy a víznyelők hol és milyen mértékben jelennek meg, az elég nehezen megjósolható, nem meglepő tehát, ha a helyi lakosok továbbra is tartanak tőle, hogy a hirtelen megnyíló föld veszélyt jelent rájuk vagy otthonukra nézve. Arra, hogy ez biztosan nem következik be, a szakértőt sem tudnak garanciát vállalni.
Mindeközben a vízzel telt hatalmas lyuk továbbra is Borojević kertjében áll, sőt helyi turisztikai látványossággá vált. Hat hónappal a földrengés után azonban lassan itt az ideje, hogy megkezdjék a víznyelők feltöltését.
„Ez is trükkös dolog” – mondja Davor Ljubičić geotechnikus, aki a polgári védelmi válságegység geotechnikai munkacsoportját koordinálja. „E két falu közelében található a Pašino vrelo kommunális vízellátási forrás, valamint számos magánkút is. Szóval, nagyon ügyelni kell arra, hogy milyen anyagot választunk a süllyesztők feltöltésére.”
Cement vagy más, nem megfelelő anyag felhasználásával a víznyelők kitöltése szennyezheti a helyi ivóvízforrásokat, így a mérnökök ehelyett abban gondolkodnak, hogy nagy sziklákkal tömik be őket, majd a réseket kisebb kövekkel és kavicsokkal töltik meg – mondja Mario Bačić, a zágrábi egyetem építőmérnöke.
Mindez sajnos nem lesz olcsó. Borojevićék gödrének kitöltése becslések szerint 200 000 euróba (71 millió forintba) kerülhet. „Még mindig átalakíthatom halastóvá” – viccelődött a BBC-nek Borojević.