Felhánytorgatva
Én voltam, aki félrelépett. A barátnőmmel hetek óta fasírtban voltunk, lementem bulizni, ittam és hazavittem egy csajt. Sosem tudta volna meg, de én nem akartam titkokat közöttünk, ezért elmondtam neki. Mert már másnap reggel undorodtam magamtól és tudtam, hogy sosem akarok mást, csak őt.
Ő hónapokig gyötrődött – érthetően – de végül adott még egy esélyt. Én tényleg komolyan gondoltam és sosem csaltam volna meg, de bármi kis vita volt köztünk, ő minden alkalommal felhozta a félrelépésem. Hiába beszéltük meg ötvenszer, hogy spongyát a múltra és tiszta lappal kezdünk, ő nem tudta elengedni.
És ezért nem ítélem el őt, csak ez így nem működik. Ha leteremt, mert elfelejtettem tejfölt venni vagy mert nincs kedvem elmenni a nagynénjéhez, nem lehet állandó aduász a „megcsaltál!” -kártya. Két évig húztuk még együtt, utána végleg szétmentünk. Olvass még a témában
