Manapság már egyre ritkább, hogy valaki huszonévesen váljon anyává, pedig 30-40 éve még ez volt az általános. A legtöbben harminc felett vállalják első gyermeküket, de az sem ritka, hogy erre csak a 40. születésnapjuk után kerül sor. Cikksorozatunkban a húszas, harmincas és negyvenes korosztállyal foglalkozunk, és körbejárjuk, milyen előnyei, illetve hátrányai vannak ezekben az életkorokban a gyermekválallásnak. A húszas és harmincas korosztály után most a negyvenes éveikben édesanyává váló nőkről írunk.
Egzisztenciális biztonság
Thiery Henriette klinikai szakpszichológus szerint elsősorban társadalmi okai vannak annak, hogy sokan 40 éves koruk felett is belevágnak a gyermekvállalásba.
„Korábban az volt az általános, hogy az emberek fiatalon megházasodtak, jöttek a gyerekek, és azután mindenki tehette úgymond a maga dolgát, például a karrier tekintetében. Ez mára megváltozott, és sokan előbb törekednek az egzisztenciális biztonság megteremtésére, ki akarnak teljesedni a szakmájukban, és csak ezek után vágnak bele a gyermekvállalásba. Ezen kívül egyre fejlettebb az egészségügy is, így különösebb kockázat nélkül lehet negyven felett is kismamának lenni” – vélekedik a szakember.
Az érettebb személyiség előnyt jelenthet
Az ennyire késői anyává válás főként bizonyos társadalmi rétegek esetében jellemző, ahol a nők akár több diplomát is szereztek, és nem szerettek volna rögtön az elején kiesni a munka körforgásából, hiszen így később nagyon nehéz visszakerülni.
„A negyvenes, friss édesanyák esetében előny lehet, hogy már jóval érettebb a személyiségük, mint huszonéves társaiknak, és talán nagyobb türelemmel is rendelkeznek, ami a gyermeknevelés során jól jöhet. A megteremtett stabil anyagi háttér is sokat segít. Ami esetükben hátrány lehet, hogy a fizikai teherbírásuk már nem olyan, mint egy fiatalabb anyának, és az orvosi vélemények szerint a genetikai problémák is gyakoribbak azoknál a babáknál, akiket idősebb korú édesanya hozott a világra – mondja Thiery Henriette. A pszichológust kérdeztük arról is, szerinte mennyire kell, hogy az életkor legyen az elsődleges szempont a gyermekvállalásnál, de ő úgy gondolja, abszolút nem ezt kell szem előtt tartani. „Sokkal fontosabb az, hogy két ember szeresse egymást, és harmonikus legyen a párkapcsolatuk. Ha már mindketten megértek arra, hogy közösen vállaljanak babát, akkor igazán jó szülei is lehetnek a gyermeknek, és ilyenkor az szinte mindegy, hogy hány évesek.”
Magasabb a rizikófaktor a genetikai problémáknál
A szakemberek szerint a késői szülés ma már sokkal biztonságosabb, mint néhány évtizeddel ezelőtt, köszönhetően a rohamosan fejlődő géndiagnosztikának. Természetesen a várandósság 35 év felett jóval kockázatosabb, ezért az édesanyákra sokkal jobban oda kell figyelni a terhesgondozás során is, és el kell végezni a szükséges szűrővizsgálatokat, hogy egészséges baba születhessen. Emellett a negyvenes nők körében a fogantatás több időt vehet igénybe, mint a fiatalabb anyák esetében, és sajnos a vetélés esélye is magasabb ebben az életkorban. Rizikótényezőként a kromoszóma-rendellenességeket emlegetik leggyakrabban a 40 éves kor feletti babavállalásnál, hiszen ilyenkor hatványozottan növekszik a Down-szindróma és egyéb genetikai betegségek kockázata, és sok szűrővizsgálat csak biopsziával vagy magzatvízvétellel végezhető.
A stabil kapcsolat ereje
„A férjem szintén a negyvenes éveiben jár, ő most 47. Dorka az első közös gyerekünk, újabb babát pedig nem tervezünk. A kislányom nekem így is egy hatalmas csoda, hiszen ő azért érkezett ilyen későn, mert volt egy korábbi, 7 évig tartó házasságom is, ahol nem sikerült teherbe esnem, pedig egészségügyi részről nem volt probléma egyikünkkel sem – meséli Lilla. Véleménye szerint azért sikerült a második házasságban a fogantatás, mert ez a kapcsolata sokkal boldogabb, mint az előző volt. Úgy gondolja, hogy sokkal inkább egy biztos párkapcsolat a fő szempont a gyermekvállalásnál, nem az életkor.
„Biológiai részről természetesen kevesebb a kockázat fiatalabb korban, de én gond nélkül viseltem a várandósságot, és rengeteg erőt adott, hogy tudtam, a férjemre bármiben számíthatok. Maximálisan odafigyeltem arra is, hogy kerüljek minden stresszel járó helyzetet, és mivel úgymond veszélyesebb korban vagyok, ezért nagyon igyekeztem betartani mindent, amit az orvosom javasolt.”
Lilla szerint a családja és az ismerősei nem az egészsége miatt aggódtak a legjobban – az a kérdés foglalkoztatta őket inkább, hogy nem tart-e attól, hogy kevesebb időt tölthet majd a gyermekével, mintha korábban szült volna.
„Mivel abban sem voltam teljesen biztos, hogy lesz valaha gyermekem, ezért akkora ajándéknak éltem meg a várandósságot és a kislányom születését, hogy ez, mint lehetséges probléma, meg sem fordult a fejemben. Egyébként is abban hiszek, hogy az a fontos, milyen minőségileg az az idő, amit együtt töltünk” – véli Lilla.
Képek forrásai: andeelayne.blogspot.com, anthropologie.com