„Ezekkel a mellekkel nem fog menni!” – A legnagyobb szoptatás tévhitek

Noha a szoptatás a csecsemő táplálásának ideális és legtermészetesebb módja, sajnos sok édesanya küzd nehézségekkel e téren, a problémát pedig általában csak súlyosbítja a szoptatás körüli rengeteg téves információ. A leggyakoribb tévhiteket most egy szakértő, Rózsa Ibolya IBCLC laktációs szaktanácsadó, andragógus, a Laktációs Szaktanácsadók Magyarországi Csoportjának vezetője – valamint három fiú édesanyja – segítségével oszlatjuk el!

„Ezekkel a mellekkel nem fog menni a szoptatás.” – Sajnos nem egy olyan esetről hallani, amikor már a kórházban ilyen és ehhez hasonló mondatokkal kell szembesülnie az újdonsült anyukának. 

„Ezek rendkívül demoralizáló megjegyzések, melyeket a nők életük egy fontos és egyben nagyon érzékeny időszakában hallanak. Az esetek többségében kiderül, hogy az édesanya melle tökéletesen alkalmas a szoptatásra, csak oda kellene ülni az ágya mellé, és segíteni őt. Sajnos erre a kórházi rohanásban általában nem nagyon van idő, ráadásul az egészségügyi dolgozók nem kapnak megfelelő képzést a szoptatási problémák megoldásához” – tudtuk meg Rózsa Ibolyától.

A mell mérete és a mellbimbó formája

Tévhit, hogy a kis mellben kevesebb az anyatej, de pusztán a mellbimbó alakja miatt is gyakran felmerül a kérdés, hogy képes-e az anya szoptatni.

„Általánosságban elmondható, hogy a mell mérete nem befolyásolja a tejtermelési vagy szoptatási képességet. A kis mellben is van elég tejmirigy, míg a nagy mellben csupán a zsírszövet lehet túlsúlyban.

Az is egy elterjedt tévhit, hogy lapos vagy befelé forduló bimbóval nem lehet szoptatni. Az igaz, hogy ezek nehezítő tényezőklehetnek, de ha már az első mellre tételtől kezdve segítjük az édesanyát és a kisbabát abban, hogy megtalálják a számukra megfelelő szoptatási pozíciót, akkor a bimbó nagysága, formája nem okozhat problémát.

Fontos, hogyne a bimbóvédő használata legyen az egyetlen megoldás, ne ajánlják rutinszerűen minden anyának, akinek a kisbabája nem tud könnyedén rátapadni a mellre” – folytatja a tanácsadó.

A szoptatást akadályozó tényezők

„Sokan nem tudják, de a nők 97%-a képes a szoptatásra, és csak körülbelül 3% az, akinek valamilyen betegség vagy rendellenesség miatt nem termelődik elegendő teje. Amennyiben az emlő hipopláziás, vagyis alulfejlett, akkor általában nincs benne elegendő tejtermelő sejt, így az édesanya csak minimális mennyiségű tejet képes adni. Ez általában az első két hétben kiderül, és a laktációs szaktanácsadó egy alapos vizsgálattal, valamint részletes anamnézis (kórtörténet és a páciens személyes kikérdezése) felvételével meg tudja állapítani. Emellett egyes hormonális betegségek is nehezíthetik a szoptatást, melyek között van olyan, amelyik szintén tejmirigy-elégtelenséghez vezet, és olyan is, amelyiknél elegendő tej tud termelődni, ha az anya kezelése során jól állítják be a gyógyszerezést. Persze az is előfordulhat, hogy a babánál van olyan probléma, ami nehezíti vagy akadályozza a szopási képességet, például idegrendszeri rendellenességek, hátraeső áll, lenőtt nyelv – ezekre általában van megoldás.”

A szakértő szerint azonban a fent említett 97%-hoz képest mégis alacsony a 6 hónapig kizárólag szoptató anyák aránya, melynek oka általában valamilyen, a szoptatás során felmerülő probléma – például sebes mellbimbó, fájdalmas szoptatás, mellgyulladás, tályog –, és sokszor gondot jelent a megfelelő információ és a támogatás hiánya is.

„Magyarországon az anyák 99%-a elkezd szoptatni, de aztán az említett problémák hatására sokan feladják. Sajnos a különböző szoptatással kapcsolatos tévhitek sem segítenek. Még mindig sokan hiszik, hogy a tejük nem elég tápláló vagy éppen „túl erős”, hogy a babát itatni kell szoptatások között, de sokszor az is előfordul, hogy az anyának nincs elég energiája a baba gondozására, mert diétázik, azt gondolván, hogy bizonyos ételeket nem fogyaszthat.”

Császármetszés után nehezebb?

Azt is gyakran hallani, hogy a kisbabájukat császármetszéssel világra hozó édesanyák teje később indul be, ám a szoptatási szakértő ezt is cáfolja.

„Ha megszületik a méhlepény, akkor a tejbelövellés mindenképpen megtörténik, függetlenül a szülés módjától. Az viszont igaz, hogy a természetes szülést követően az anya és a kisbaba éberebb, aktívabb és jobban indul a szoptatás. Az indított, oxitocinnal gyorsított, érzéstelenítővel, infúzióval terhelt szülést követően a baba kimerültebb, aluszékonyabb, izomtónusa gyengébb, ami néhány napig befolyásolja a szopási készségét, így nehezebb az indulás” – teszi hozzá Rózsa Ibolya.

A fentiekben természetesen csak néhányat mutattunk be a szoptatás körüli tévhitek közül, de ha szeretnél bővebben olvasni a témában, figyelmedbe ajánljuk szakértőnk e témájú könyvét! 

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!