A alapbornak szánt szőlőket félérett állapotban szüretelik, amikor a cukortartalom a teljes érettséghez képest alacsonyabb, a savtartalom viszont magasabb. A pezsgőkészítés alapja az erősen savas bor, amelyet a lassú erjedés során hirtelen lehűtenek, így az erjedés leáll, és bizonyos mennyiségű cukortartalom megmarad. Egy idő elteltével bepalackozzák, és áthelyezik melegebb környezetbe, hogy a borban levő élesztők a palackban ismét életre keljenek, és ismét élősködni kezdjenek a cukron.
Az erjedési folyamatban termelődő szén-dioxid nem tud elszökni, ezért szétárad a borban, amíg a palackot ki nem nyitják. A pezsgő hosszú, keskeny pohárban mutat legjobban, amelynek kihegyesített alja fokozza a gyöngyözést. A pezsgők csoportosítása szín és cukortartalom alapján történik. Színük szerint vannak fehér, vörös és rózsaszín (rozé) borok. Cukortartalmuk alapján megkülönböztetünk különlegesen száraz (brut), száraz (dry, sec), félszáraz (demi sec, medium dry), félédes (demi doux, semi sweet) és édes (doux, sweet) pezsgőket.
