A vizsgálatban a 2019-2020-as évben 7863, 17 és 92 év közötti férfiakat és nőket kérdeztek meg, az átlagéletkor 45 év volt. A résztvevőket 962 magyar településen faggatták arra vonatkozóan, mennyire elégedettek általánosságban véve az életükkel: a kutatók kíváncsiak voltak az érzelmi, a pszichológiai, a szociális, a spirituális, valamint a mentális egészségükre egyaránt.
A felmérést vezetők ügyeltek arra, hogy különböző életkori csoportokat, eltérő családi állapotú embereket, a jólét különböző fokán élőket és különböző iskolai végzettséggel, foglalkozással bíró személyeket kérdezzenek meg, így is törekedve arra, hogy a felmérés hiteles legyen.
A 2020-as eredményekből kiderül, hogy a magyar lakosság globális jóllét szintje nem változott az elmúlt években, a 2016 és 2018 között vizsgálati értékekkel szinte megegyező értékeket mutat.
Olvass még a témában
Némi eltérés a nők boldogságszintjében mérhető, ami minimálisan ugyan, de nőtt, valamint a boldogságszint emelkedett Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, ám még mindig ezekben a régiókban élnek a magukat kevésbé boldognak valló emberek. A Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön csökkent a jóllét szintje, ami egyébként továbbra is a legalacsonyabb Észak-Magyarországon.
Itt élnek legboldogabb és a legszomorúbb emberek
Kiderült, hogy Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád megyében nőtt a lakosság jóllét szintje, viszont sokat romlott Zala, Vas, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A megyéket tekintve azok lehetnek a legboldogabbak, akik otthonuknak Veszprém megyét tudhatják, az itt élők jóllétszint átlaga lett a legmagasabb, a rangsort változatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Somogy megye zárja.
A megyeszékhelyeket tekintve Székesfehérvár bizonyult a legboldogabb városnak, a legkevésbé boldog emberek azonban az eredmények ellenére nem az északi régiókban élnek: Kaposvár lett a legboldogtalanabb város az újabb eredmények alapján.
Az új adatokból az is kiderült, hogy a kisebb településeken élők meghatározó mértékben boldogabbnak gondolják magukat, mint azok, akik városokban, nagyvárosokban élnek – ez az eredmény a nők mintájában különösen jelentős eltérést mutat.
