Talán már te is találkoztál olyan statisztikával, amiben a Föld országait különböző szempontok alapján rangsorolták. Vannak olyan kutatások, amik a fizetések mértékét, a biztonságot, vagy éppen az általános elégedettséget, boldogságot vizsgálják. Utóbbiból készült most egy olyan kutatás, ami nem az egyes országokat, hanem hazánk városait hasonlította össze. Az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja idén ismét elkészítette Magyarország boldogságtérképét, és ezúttal is kiderült, hol élnek a legboldogabb és hol a legszomorúbb emberek hazánkban.
A vizsgálatban a 2019-2020-as évben 7863, 17 és 92 év közötti férfiakat és nőket kérdeztek meg, az átlagéletkor 45 év volt. A résztvevőket 962 magyar településen faggatták arra vonatkozóan, mennyire elégedettek általánosságban véve az életükkel: a kutatók kíváncsiak voltak az érzelmi, a pszichológiai, a szociális, a spirituális, valamint a mentális egészségükre egyaránt.
A felmérést vezetők ügyeltek arra, hogy különböző életkori csoportokat, eltérő családi állapotú embereket, a jólét különböző fokán élőket és különböző iskolai végzettséggel, foglalkozással bíró személyeket kérdezzenek meg, így is törekedve arra, hogy a felmérés hiteles legyen.
A 2020-as eredményekből kiderül, hogy a magyar lakosság globális jóllét szintje nem változott az elmúlt években, a 2016 és 2018 között vizsgálati értékekkel szinte megegyező értékeket mutat.
Némi eltérés a nők boldogságszintjében mérhető, ami minimálisan ugyan, de nőtt, valamint a boldogságszint emelkedett Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, ám még mindig ezekben a régiókban élnek a magukat kevésbé boldognak valló emberek. A Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön csökkent a jóllét szintje, ami egyébként továbbra is a legalacsonyabb Észak-Magyarországon.
Itt élnek legboldogabb és a legszomorúbb emberek
Kiderült, hogy Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád megyében nőtt a lakosság jóllét szintje, viszont sokat romlott Zala, Vas, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A megyéket tekintve azok lehetnek a legboldogabbak, akik otthonuknak Veszprém megyét tudhatják, az itt élők jóllétszint átlaga lett a legmagasabb, a rangsort változatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Somogy megye zárja.
A megyeszékhelyeket tekintve Székesfehérvár bizonyult a legboldogabb városnak, a legkevésbé boldog emberek azonban az eredmények ellenére nem az északi régiókban élnek: Kaposvár lett a legboldogtalanabb város az újabb eredmények alapján.
Az új adatokból az is kiderült, hogy a kisebb településeken élők meghatározó mértékben boldogabbnak gondolják magukat, mint azok, akik városokban, nagyvárosokban élnek – ez az eredmény a nők mintájában különösen jelentős eltérést mutat.
Optimisták a nők
A 2019-2020-as eredményeket felmutató kutatásból kiderült, hogy a nők minden körülmények között optimistábbak, az összes régióban boldogabbnak vallották magukat, szemben a férfiakkal. Mentális egészség, valamint pszichológiai immunitás terén ugyancsak jobb eredményeket tettek le az asztalra, és ezek a kimutatások már a korábbi években, 2016-tól kezdve kirajzolódtak.
Megerősítést nyert az is, hogy a pénz mégiscsak boldogít: elégedettebbnek vallották magukat azok, akik a gazdag, vagy a jómódú besorolást választották a felmérésben.
Ám kijelenthetjük azt is, hogy nem minden a pénz, mert szintén boldogabbnak bizonyultak azok, akik több gyermeket neveltek, iskolázottak voltak és már házasságot kötöttek. Ami az életkori megoszlást mutatja, a nők esetében jóval későbbre tolódik az igazi boldogság időpontja, ők ugyanis 51-65 éves koruk között bizonyultak a legboldogabbnak, szemben a férfiakkal, akik 26-35 között mondták el ugyanazt magukról.
Mi a helyzet a fővárossal?
A budapestiek boldogságszintje a korábbi évekhez hasonlóan változatlanul az átlag alatt van – az eredmény nem csak általánosságban, hanem a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is igaznak bizonyult. Érdekes adalék, hogy a Budán élő nők boldogabbnak bizonyultak, mint a Pesten élők, ám a Budán élő férfiak jóllét szintje alacsonyabb volt a Pesten élő férfiak jóllét szintjénél.