Van, amikor az ember úgy érzi, szárnyal. Euforikus magasságokba emelkedik, energiát érez megváltania a világot, legszívesebben megölelne mindenkit és legyőzhetetlennek érzi önmagát. Aztán hirtelen, különösebb indok nélkül jön a mélyrepülés. Az ember egy pillanat alatt összezuhan, elveszti minden vitalitását, kilátástalannak és reménytelennek látja az életét, és hetekig a gödör alján ül, küzdve a démonjaival.
Határsértő viselkedés jellemző rájuk
Ez nem egy film fiktív forgatókönyve, ilyen a borderline-os személyiségzavar, vagyis a BPD (Borderline Personality Disorder). Sokan átesnek ehhez hasonló szélsőséges lelkiállapot ingadozásokon az életük során egyszer vagy párszor, de a borderline-os betegeknél ez a kiszámíthatatlan kedélyállapoti limbózás állandósul. A border, vagyis a határ kifejezés arra utal, hogy az ilyen állapotú emberek gyakran túllépnek a határokon, legyen az életigenlő optimizmus, vagy depresszív letargia.
Ennek a személyiségzavarnak szomorú jellemzője, hogy bár a BPD-s egyének vágynak a közelségre és a normális kapcsolatokra, de az intenzív és instabil érzelmi reakcióikkal mindenkit elidegenítenek, így számukra marad sokszor az elszigeteltség és a magány.
Az agresszív és impulzív viselkedés megnehezítik a tanulást, a stabil munkahelyeket és a hosszú távú, egészséges kapcsolatokat. Ami még tragikusabb, hogy erre a pszichés zavarra jellemző az önpusztító és szuicid hajlam is.
A borderline személyiségzavar tünetei
A BPD szimptómái egyénenként változóak, de a nők nagyobb valószínűséggel esnek bele a betegségbe. A betegség sokszor egymásnak ellentmondó tüneteket produkál. Jellemző rá a diszfunkcionális önkép és az eltorzult önérzet, de az indokolatlanul nagy egó is. Gyakori a magány, unalom és üresség érzés. A betegnek nehéz másik iránt empátiát éreznie. A társas kapcsolatokban az érzelmei a legnagyobb intervallumban mozognak, az imádatból az idealizáláson át a gyűlöletbe.
Konstans jelen van az elutasítás és az elhagyás félelme, a rendkívül változékony hangulat több órán és több napon át is tarthat.
A BPD-s emberek szinte mindig szorongást, aggodalmat és depressziót éreznek. Gyakran viselkednek veszélyesen és kockázatosan, ami megnyilvánulhat kábítószer- és alkoholfogyasztásban, gondatlan vezetésben vagy nem biztonságos szexuális életben. Úgy tűnik, mintha a borderline-osok folyamatosan ellenségeskednének, instabil céljaik és törekvéseik vannak, a karrierterveik pedig irreálisak.
Mitől alakul ki a borderline kórkép?
A borderline típusú személyiségzavar kialakulásának konkrét oka egyelőre nem ismert. A pszichológusok a családi szocializáció során elszenvedett lelki sérülésekkel és a genetikai hajlammal is magyarázzák. A BPD-s felnőttek gyermekkorára jellemző a frusztráció és fenyegetettség érzés, szenvedés és félelem. Sokan átélnek gyermekként lelki- és fizikai bántalmazást, illetve szexuális zaklatást.
A legújabb kutatások szerint az idegrendszerben termelődő neurotranszmitterek – vagyis ingerület átvivő anyagok termelésével is probléma van a borderline betegségnél. Neurobiológusok pedig azt figyelték meg, hogy a BPD-s betegek agyi szerkezete vagy működése eltér az egészséges agyétól.
A hosszú távú stabil kezelés segíthet
Nagyon nehéz együtt élni azzal, aki borderline személyiségjegyekkel rendelkezik, de még nehezebb felismerni és elfogadni azt a tényt, hogy ilyen jellegű pszichés betegsége van valakinek. Biztató az a tény, hogy a megfelelő ideig alkalmazott gyógymód, a gyógyszeres kezelés a pszichoterápiával kombinálva segíthet stabilizálni a mentális állapotot. Gyanú esetén nem szabad szégyellni, és fel kell venni a kapcsolatot a megfelelő mentális egészségügyi szakorvossal. Az egyéni és a csoportos pszichoterápia egyformán ajánlott, de a gyógyulni akarót maximálisan támogatni kell, mivel a gyógyulás folyamata évekig is eltarthat.
Képek forrása: Dmyrto_Z/Depositphotos.com, IgorVetushko/Depositphotos.com