A modern technológia megannyi lehetőséget kínál számunkra, hogy egészségesebb jövő elé nézhessünk és kevesebb krónikus megbetegedéssel kalkulálhassunk. Vagy mégse?
Aldous Huxley szerint a „A technológiai fejlődés csupán hatékonyabb eszközöket biztosított számunkra a visszalépéshez.” Vajon mire utalhatott az egyik legismertebb science fiction szerző? És minek köszönhetjük azt, hogy a fejlődéssel párhuzamosan riasztóan megnőtt a krónikus betegségek és a hozzájuk kapcsolódó pszichológiai károsodások száma?
Scott C. Anderson tudós és tudományos újságíró szerint a válasz nagyrészt élelmiszertermelésünkkel és az ételek fogyasztásával kapcsolatos. A Psychology Today egyik szerzője a magazinnak elmondta, hogy teljesen másfajta ételeket fogyasztunk nap, mint nap, mint amire szükségünk lenne. A feldolgozott élelmiszereknek olyan varázsuk van, amikkel a valódi ételek nem tudják felvenni a versenyt. Gondolj csak bele! Ha elmész a boltba és elég raknak egy isteni, illatozó, felturbózott hamburgert és egy adag párolt fehér répát, melyik után nyúlsz szívesen? Egyértelműen a hamburger felé, aminek az az oka, hogy az elmúlt évtizedekben a gyártók mindent megtettek, hogy az ételek rendkívül sőt, természetellenesen finomak legyenek.
Mire van szükség ehhez?
Komoly adalékanyag-készletre: ezek között ott bújnak a különféle emulgálók, mesterséges édesítőszerek, élelmiszer-színezékek és a nanorészecskék, amikről még meglehetősen keveset tudunk. Ezek többnyire szintetikus vegyszerek, mesterségesen előállítottak, szóval semmiképp sem olyanok, amikkel korábban találkoztunk, vagy amik alaphangon megbújnak a konyhánkban. Ez pedig egy erős figyelmeztetés vagy legalábbis annak kellene lennie, hiszen ha olyan dolgokat eszünk, amiket korábban nem fogyasztottunk, vagy amik nagyobb eséllyel a laboratóriumban, semmint a konyhában készültek, az sanszos, hogy nem lesz túl egészséges.
Ehhez hozzá kell tennünk, hogy csak olyan adalékanyagok lehetnek forgalomban, amiket az élelmiszerügyi hatóságok (pl. az FDA) engedélyeztek. Ezek a szervezetek azonban a legjobb szándékuk ellenére sem látnak a jövőbe és nem tudhatják, mi történik velünk, a mikrobiomunkkal, ha évtizedeken keresztül terheljük ilyen és ehhez hasonló ételekkel a testünket.
Ugyan egyre több ajánlásban szerepel, hogy kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, sokan sajnos egyáltalán nem tudják, milyen ételek sorolhatóak ide. Vagy, ha tudják is, a kínálat jóval csábítóbb, félkész, készételekkel főzni pedig szinte mindig gyorsabb – senki se akar önmaga ellensége lenni. Mégis úgy tűnik, hogy ha az egyik oldalon elveszünk, akkor azért a másik oldalon kamatostul fizetünk. Benoit Chassaing, Kevin Whelan és munkatársai nemrégiben végzett szakirodalmi áttekintése szerint bizonyos adalékanyagok erősen negatív hatással vannak a mikrobiomunkra. Ennek következménye pedig a megnövekedett krónikus betegségek, gyulladások aránya sőt, még az emelkedett számú pszichés problémák is ide sorolhatóak.
Milyen adalékanyagok érintettek az ételekben?
Emulgeálószerek
Az emulgálószereket általában azért adják hozzá az élelmiszerekhez, hogy javítsák azok textúráját és az összetevők elegyedését. Úgy tűnik azonban, hogy ezek az anyagok káros hatással lehetnek a szervezetre, mert elpusztíthatják a hasznos bélbaktériumokat, csökkentve ezzel a mikrobiom sokféleségét. Emellett az emulgeálószerek károsíthatják a nyálkahártyát, megkönnyítve a baktériumok bejutását a bélfalba.
Mesterséges édesítőszerek
Az aszpartám, szukralóz és szacharin olyan mesterséges édesítőszerek, melyek gyakran helyettesítik a cukrot különféle élelmiszerekben és italokban. Habár ezeknek az édesítőszereknek nincs kalóriatartalma, és így alkalmasak a cukorbetegek vagy fogyókúrázók számára, számos kutatás felvetette már, hogy a szintetikus cukorhelyettesítők negatív hatással lehetnek a bélflórára és az egészségre általában. Úgy tűnik, hogy ezek az édesítőszerek ugyancsak csökkenthetik a baktériumok sokféleségét a bélrendszerben, akárcsak a jótékony baktériumok által termelt egészséges zsírsavak mennyiségét, ami további egészségügyi problémákhoz vezethet.
Mesterséges élelmiszerszínezékek
Az élelmiszerszínezékeket azért adják a gyártók a termékekhez, hogy még vonzóbbak, csábítóbbak legyenek és még többet együnk belőlük. Azonban ezek a mesterséges vegyszerek is hatással lehetnek a bélmikrobákra, holott általában biztonságosnak tekintik őket fogyasztói mennyiségekben. Mégis tudni kell róluk, hogy tápértékük nincs, csak és kizárólag a látványt szolgálják, és ha felmerül az esélye annak, hogy károsak, kis mértékben sem lenne érdemes fogyasztanunk őket.
Nanorészecskék
A nanorészecskék, mint például a titán-oxid, az alumínium-szilikát és a szilícium-dioxid gyakran bekerülnek az élelmiszerekbe és a kozmetikumokba is, azonban károsítják a bélsejteket. A titán-oxid például gyönyörű fehér színt ad bizonyos fogásoknak és fogkrémeknek, de negatív hatást fejt ki a testünkre. A részecskék olyan kicsik, hogy közvetlenül bekerülhetnek a bélsejtekbe, ahol káros, reaktív oxigénmolekulákat szabadíthatnak fel.
A vegyszerek gyulladást okoznak és számos formában károsak, ez nem kérdés. Még, ha van is biztonságos határ, minél több forrásból fogyasztjuk őket és minél többet érintkezünk velük, annál nagyobb a gyulladás és a károsodás kockázata. A megoldás az, ha valóban visszaszorítjuk a feldolgozott, mesterséges élelmiszereket és nagy hangsúlyt fektetünk táplálkozásunkban a magas rosttartalmú ételekre, különösen a zöldségekre, hüvelyesekre és teljes kiőrlésű gabonákra, valamint a fermentált ételekre. A mikrobiom a rostokat átalakítja így gyógyírt és táplálékot biztosít a bélrendszerben levő sejteknek, mikroorganizmusoknak.
Nyitókép: AleksandarNakic/istockphoto.com