Ami friss, az egészséges is, ami természetes, az biztosan jót tesz – gondoljuk sokszor. És tény, hogy a mindenféle mesterséges anyagokkal kezelt élelmiszerek sokat veszíthetnek a tápanyag-tartalmukból, de a teljes kép ennél azért árnyaltabb.
A valóság az, hogy a természetes ételek esetleg tartalmazhatnak méreganyagokat, és a minimális feldolgozás valójában biztonságosabbá teheti a fogyasztásukat.
Mi számít feldolgozásnak?
A vesebab például lektineket tartalmaz, amelyek hányást és hasmenést okozhatnak. Ezt úgy távolítják el, hogy a babot egy éjszakára vízbe teszik, majd megfőzik – még a nagyi is így csinálja, technikailag azonban ez „feldolgozásnak” számít. Olvass még a témában
A feldolgozás a tehéntej fogyasztását is biztonságossá teszi. A tejet az 1800-as évek vége óta pasztőrözik a káros baktériumok elpusztítása érdekében. E nélkül az eljárás nélkül a tejet csak helyben lehetett terjeszteni, ami manapság, amikor nincs minden második háznál fejős tehén, igencsak nehézkes lenne.
A feldolgozás segíthet a tápanyagok megőrzésében is. Például a minimális feldolgozásnak minősített fagyasztás lehetővé teszi a gyümölcsök és zöldségek számára a tápanyagok visszatartását, amelyek egyébként a hűtőben állva lebomlanak.
„Gyakran a zöldségeket a betakarítás után a lehető leghamarabb lefagyasztják, ahelyett, hogy szednék, szállítanák, majd polcokon várnák, hogy megvegyék őket, és ez idő alatt folyamatosan tápanyagot veszítenének”
– mondja Christina Sadler, az Európai Élelmiszerinformációs Tanács menedzsere és a Surrey Egyetem kutatója.
Fagyasztott vs. friss
A BBC témába vágó cikke szerint tévhit, hogy a fagyasztott termék nem olyan jók, mint a friss társaik.
2017-ben egy kutatócsoport friss zöldségeket vásárolt különböző élelmiszerboltokból, és ezekben mérte meg a tápanyagok, köztük a C-vitamin és a folát szintjét a vásárlás napján és öt nappal később, miközben a hűtőszekrényben tárolták a zöldségeket.
