Az édesburgonya jelenleg virágkorát éli, mindenki ezt eszi, ha egészséges szénhidrátforrásra van szüksége. Kistestvérét, a hagyományos krumplit azonban messze elkerülik azok, akik vigyázni kívánnak az alakjukra. De tényleg ekkora a különbség a két krumpli között? Mitől gondoljuk, hogy az egyik sokkal egészségesebb, mint a másik?
A hagyományos burgonya ebben a diétától megszállott világban legalább annyira mumus lett, mint a fehér kenyér, és úgy egyébként az összes szénhidrát. Pedig amíg a fehér kenyérrel tényleg több a baj, mint amennyit használ, a krumpli azért nem az ördögtől való, mindegy, hogy a hagyományos, vagy az édes változatáról beszélünk.
A burgonya mindkét fajtája gyökérzöldség, ízben és külsőben azonban nem hasonlítanak egymáshoz. Más növénycsaládok tagjai, és más tápanyagokat is kínálnak annak, aki megeszi őket, ami pedig még fontosabb: a vércukorszintedre máshogyan hatnak.
Az édesburgonya vagy batáta a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozik, és gyökérgumóját fogyasztjuk, bár a levelei is ehetők. Rendszertanilag egyáltalán nem rokona a burgonyának, csak a neve hasonlít rá. Eredetileg Közép-Amerikában őshonos.
A burgonya nem túl meglepően a burgonyafélék családjába tartozik (Solanaceae), és fogyasztani kizárólag a gumóját szabad, mert a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó rügyeiben és a napon tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot (szolanint) fejleszt. Őshazája Peru és Chile, de ma már mindenhol termesztik.
Bár az édesburgonyáról azt tartják, hogy egészségesebb, mint a hagyományos, valójában mindkettőben rengeteg a hasznos tápanyag. Kalória-, fehérje- és szénhidrát-tartalmukban nagyjából megegyeznek, de a burgonyában több a kálium, az édesburgonya pedig nagyon magas A-vitamintartalmáról híres. Utóbbi gazdag antioxidánsokban, a krumpli pedig glükoalkaloidokban, mindkét vegyület a rák megelőzésében lehet hasznos.
Az igazi különbség valójában a vércukorszint változásából ered, és ez az oka annak, hogy az édesburgonyát annyival többen ajánlják akkor, ha valaki egészségesen szeretne élni. Ennek ugyanis jellemzően alacsonyabb a glikémiás indexe, attól függően, hogy hogyan készíti el az ember. A 70 GI feletti érték már magasnak számít, a közepes 56-69, és ez alatt mindegyik alacsony glikémiás indexet jelent. Az édesburgonya, ha főzzük, 44-94 között mozoghat, sütőben sütve pedig jellemzően magasabb az értéke. A hagyományos burgonya glikémiás indexe változó fajtánként: van, amelyiknek 89-es, de akad, ami a 111-et verdesi.
A magas GI-s értékekkel az a baj, hogy nagyon hamar feltornázzák a szervezet vércukorszintjét, ami aztán rövid időn belül drámaian le is esik – így legjobb esetben is csak gyakoribb éhségérzetet okozva, míg az alacsonyabb GI-s ételektől jellemzően tovább vagyunk tele.
A cukorbetegeknek ráadásul erősen ajánlott alacsony glikémiás indexes élelmiszereket fogyasztani. Bár van olyan édesburgonya-fajta, amelynek magasabb az indexe, mint a hagyományos burgonyának, és mindezt fajtája válogatja mindkét fajnál, az alapvetően elmondható, hogy az édesburgonyák közül több az alacsony GI-s fajta, mint a hagyományos változatból.
Ennek ellenére mindkét burgonya bele kell, hogy férjen egy egészséges diétába, attól függően persze, hogy hogy készíti el az ember. Minden azon múlik, főzöd-e vagy sütöd a zöldséget, milyen olajat használsz, és mit eszel hozzá, természetesen. Mivel mindkettő viszonylag magas kalóriában, nem érdemes sokat fogyasztani belőlük, de rendszeresen beilleszthetők egy kiegyensúlyozott étrendbe.
