Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benAz Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Szívfájdító bizonyíték
Egy kisgyermek első két évében rengeteg minden történik, és az agy is bámulatos sebességgel sajátít el új képességeket. A két éves kor környéke azonban kiemelkedő: ekkor kezdenek ugyanis a kisgyerekek – átlagosan – beszélni, és már nem csak arról van szó, hogy egy-egy szót elismételnek a szüleik után, hanem megpróbálnak kommunikálni a körülöttük lévőkkel. Ebben a rendkívül érzékeny korban az elutasítás, vagy az érzelmi inger hiánya borzalmas következményekkel járhat.
Egy tanulmányban azokat a felnőtteket vizsgálták, akik gyerekként romániai árvaházakban nőttek fel, a kommunista rezsim összeomlása után, zsúfolt, rideg intézményekben. Ugyan ezeket a gyerekeket etették, ruházták és tisztán tartották, nagyon kevés, vagy szinte semennyi törődés, ölelés jutott nekik a felnőttektől.
A tanulmány szerint azok, akik felnőttek, később is nehezen tudtak megtartani egy-egy állást, vagy megmaradni egy kapcsolatban. Az önként jelentkezőkön elvégzett agyi vizsgálat pedig azt mutatta, hogy az elme alapvető érzelmeket kontrolláló területén különféle elváltozások, fejlődésbeli elmaradások voltak az egykori árvákon. Vagyis, akik ebben a korban nem kapják meg a szükséges szeretetet és törődést, azoknak később nagyobb valószínűséggel okoz gondot a saját érzelmeik megértése, kezelése is, mint azoknak a gyerekeknek, akik ezt az életkort szerető, gondoskodó közegben töltötték.
Egy tanulmányban azokat a felnőtteket vizsgálták, akik gyerekként romániai árvaházakban nőttek fel, a kommunista rezsim összeomlása után, zsúfolt, rideg intézményekben. Ugyan ezeket a gyerekeket etették, ruházták és tisztán tartották, nagyon kevés, vagy szinte semennyi törődés, ölelés jutott nekik a felnőttektől.
A tanulmány szerint azok, akik felnőttek, később is nehezen tudtak megtartani egy-egy állást, vagy megmaradni egy kapcsolatban. Az önként jelentkezőkön elvégzett agyi vizsgálat pedig azt mutatta, hogy az elme alapvető érzelmeket kontrolláló területén különféle elváltozások, fejlődésbeli elmaradások voltak az egykori árvákon. Vagyis, akik ebben a korban nem kapják meg a szükséges szeretetet és törődést, azoknak később nagyobb valószínűséggel okoz gondot a saját érzelmeik megértése, kezelése is, mint azoknak a gyerekeknek, akik ezt az életkort szerető, gondoskodó közegben töltötték.
Éretté válás
A következő kritikus periódus az agyi fejlődés szempontjából a kamaszkor. Ekkorra az emberi agy többé-kevésbé eléri felnőtt méretét, és ismét a kisgyermekkori tanuláshoz hasonló tempójú aktivitás következik be, amelynek eredményeként az ember képes lesz komplex problémák átlátására, és elsajátítja azt a képességet, ami például a különböző kommunikációs helyzetek, érzelmi szituációk kezeléséhez szükséges. Egyszóval értelmileg és érzelmileg is felnőtté válik.
Swart szerint az ekkor felfokozott tempóban működő agy a különböző traumákra is érzékenyebben reagál, és a megnövekedett agyi aktivitás még egy jelenségre magyarázatot ad: mivel mindehhez a tanuláshoz, éréshez rengeteg energia kell, a kamaszoknak valóban több alvásra van szükségük, hiszen ez alatt az idő alatt tudnak regenerálódni. Vagyis tinédzser gyereked nem azért alszik szombaton délig, mert lusta kikelni az ágyból, hanem azért, mert éppen okosodik, és szociálisan érzékenyebbé válik – ez azért sok szülő számára jelenthet vigaszt.
A kutató ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes élethelyzetek, traumák hosszú távú hatását nem mindig látjuk azonnal, és hogy az érzelmi stabilitásra mindenkinek, minden életkorban szüksége és igénye van. Azok azonban, akik ezt kisgyerekkorban, vagy kamaszként nem kapják meg, esetleg ekkor bántalmazzák, vagy negatív befolyásolás éri őket, sokkal fogékonyabbak lehetnek ezekre, mint a köztes életszakaszban, vagy már érett, kiforrott személyiségű felnőttként.
Swart szerint az ekkor felfokozott tempóban működő agy a különböző traumákra is érzékenyebben reagál, és a megnövekedett agyi aktivitás még egy jelenségre magyarázatot ad: mivel mindehhez a tanuláshoz, éréshez rengeteg energia kell, a kamaszoknak valóban több alvásra van szükségük, hiszen ez alatt az idő alatt tudnak regenerálódni. Vagyis tinédzser gyereked nem azért alszik szombaton délig, mert lusta kikelni az ágyból, hanem azért, mert éppen okosodik, és szociálisan érzékenyebbé válik – ez azért sok szülő számára jelenthet vigaszt.
A kutató ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes élethelyzetek, traumák hosszú távú hatását nem mindig látjuk azonnal, és hogy az érzelmi stabilitásra mindenkinek, minden életkorban szüksége és igénye van. Azok azonban, akik ezt kisgyerekkorban, vagy kamaszként nem kapják meg, esetleg ekkor bántalmazzák, vagy negatív befolyásolás éri őket, sokkal fogékonyabbak lehetnek ezekre, mint a köztes életszakaszban, vagy már érett, kiforrott személyiségű felnőttként.
Olvass még a témában
„Jobbnak láttam, ha nem velem nő fel” – Miért mondtál le a gyerekedről?
„Ha nekem van hobbim: rossz anya vagyok, de ha a férjemnek, akkor ő a szenvedélyének él” – Kettős mérce a nemek között
Chatelés, mint második műszak – miért kell mindenre rögtön válaszolnom?
