Testvér
A bátyám. Tudom, hogy volt egy bátyám, aki - még a születésem előtt - meghalt, de sosem beszélünk róla. Hét éves volt, az iskolából jött haza, amikor elütötte egy autó. Láttam róla fotókat is egy eldugott dobozban. Nem tudom, miért nem lehet beszélni róla, még a nevét sem szabad otthon kiejtenem, nagyon furcsa.
Rokonság
A nagybátyámnak (akkor volt 33 éves) viszonya volt egy 16 éves lánnyal, akit teherbe ejtett, majd börtönbe került sikkasztásért, még a gyerek megszületése előtt. A gyerek még fél éves sem volt, amikor a lány összejött másik nagybátyámmal, aki akkor 36 éves volt. Két év múlva összeházasodtak és közösen nevelik a gyereket, sőt, azóta már van egy közös gyerkőc is. Erről sosem beszélünk. Börtönviselt nagybátyám viszont - aki nem tudott semmiről, hogy mi van a fivére és gyermeke anyja között - szabadult és az egész család remegett, hogy mi lesz. Végül nem lett semmi, mert amint kijött a börtönből, megpattant Ausztriába, azt sem tudjuk, hol van. Nem lépett kapcsolatba a családból senkivel. Talán jobb is így.
Olvass még a témában
Velő
25 éves voltam, amikor apám - akit húsz éve nem láttam - előkerült és közölte, hogy a másik fia beteg. Azt sem tudtam, hogy van egy féltestvérem és egyből döntenem kellett, hogy adok-e neki csontvelőt. Úgy voltam vele, hogy szegény fiú nem tehet arról, hogy az apja egy seggfej és beleegyeztem. Nem voltam alkalmas donor, úgyhogy apám újra eltűnt egy szó nélkül. Az egészet el sem mondtam anyámnak, mert tudom, hogy teljesen kikészülne.
A cikk folytatódik, lapozz!
