A botoxot általában elég negatív hangnemben emlegetik az emberek: ez az az idegméreg, ami a bőr alá fecskendezve egy időre kisimítja a ráncokat. Bár nem biztos, hogy ez annyira egészséges, kétségkívül hatásos – és egy friss tanulmány szerint másban is segít, mint a fiatal arc megőrzésében.
Jelenleg úgy ismerjük a botoxot, mint azt az idegmérget, ami a ráncok kisimítására hasznos, vagy pedig a nagyon erős migrénes fejfájásokon enyhít. Úgy nem, mint a depresszió lehetséges ellenszere. Pedig egy friss tanulmány szerint még akár az is lehet.
A botox tulajdonképpen a Clostridium botulinum baktérium által termelt mérgező anyag. A megfelelő helyre fecskendezve az idegek blokkolásával képes gyengíteni vagy lebénítani adott izmokat. Már most is több mindenre használjuk, mint azt az ember gondolná. A ránctalanításon és a fejfájások enyhítésén kívül a kontrollálhatatlan pislogásra is jó gyógyír lehet, sőt, a természetellenesen erős izzadásra is be szokták vetni. Az olyan neurológiai betegségeknél is hasznos, amelyek izomrángásokat okoznak, ezeket ugyanis lehet velük kontrollálni.
A szépségen kívül az agyra is jó hatással lehet?
Világszerte több mint 264 millió ember szenved depresszióban, a probléma azonban az, hogy a már létező gyógyszerek mindössze a betegek egyharmadánál működnek. A maradék kétharmad rendszerint megfelelő kezelés nélkül marad, vagy nem a megfelelő hatásosságú kezelést kapja. Ez arra készteti a kutatóorvosokat, hogy egyre több forrásból próbáljanak meg kinyerni a depresszió enyhítésére alkalmas anyagokat. Az elmúlt években ilyen volt például a pszichoaktív hatóanyagú gombákból kinyert pszilocibin, vagy a ketamin. Mostanában pedig a botoxszal próbálkoznak, mint lehetséges gyógymóddal.
Az, hogy a botoxnak antidepresszáns hatása is lehet, szintén nem új. Már az elmúlt 15 évben adtak ki tanulmányokat arról, hogy enyhítheti a depressziót. Eddig azonban senki nem dolgozott vele komolyabb szinten. Egyelőre nem tiszta ugyanis, hogy a botox hogyan működik pontosan ilyen területen, és hogy meddig tart a hatása.
Kutatók most azt sejtik, hogy a botox használata meggátolhatja a visszacsatoló mechanizmust, ami a szomorú arckifejezés és a negatív gondolatok között létezik az úgynevezett glabelláris régióban.
Ez a terület a szemöldökök között, az orr felett található, itt vannak az úgynevezett gyászizmaink, vagy bánatizmaink. Éppen ezért a kutatások jó ideig csak abból álltak, hogy a depressziósoknak erre a területre adtak botoxinjekciókat, és várták a hatást.
A friss kutatás most 45 ezer korábbi jelentést nézett át, amelyek a botox mellékhatásait taglalták. Azt találták, hogy azok, akik az arc ráncaira, a túlizzadásra, a migrénre és a különböző izomgörcsökre kaptak kezelést, 40-88 százalékkal kevesebbszer számoltak be depresszióról, mint azok, akik más okokból botoxoltattak. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy nem az injekció helye a lényeg, sem az, hogy milyen betegséget akarnak botoxszal gyógyítani.
Az egyelőre továbbra sem tiszta, hogy pontosan hogyan hat a depresszióra a botox. A kutatók nem vetették el a korábbi hipotézist sem, de azt is megjegyezték, hogy lehetnek bonyolultabb folyamatok is a háttérben. Akár azokba az idegi rendszerekbe is eljuthat a beinjekciózott idegméreg, amelyek az érzelmek és a hangulat befolyásolásáért felelnek, és itt kifejtheti hatását.
Az is előfordulhat, hogy mivel a depresszióval folyamatos izommerevség is összefüggésbe hozható, ezen izommerevség csökkenésével a tünetek is csökkennek. Bizonyosan azonban még nem sikerült feltárni a hatásmechanizmust.