Az elmúlt egy évben nem volt könnyű helyzetben az, aki szeretett volna párt találni, hiszen a lezárások és a járványhelyzet miatt a személyes találkozók száma jelentősen lecsökkent. Ez pedig a párkeresési szokásokat is átalakította.
A személyiség fontosabb lett
Összességében tehát a párkeresési szokásainkra pozitívan hatott a pandémia, az emberek sokkal inkább ráébredtek arra, mit szeretnének a másiktól, és a körítés helyett rögtön a személyiség, a közös vonások kerülhettek előtérbe.
Nem az döntött, hogy milyen randiprogrammal állt elő a másik, hanem az, hogy az egyszerű séta alatt mennyire tudtak egymásra hangolódni. Ez pedig sokkal több komoly kapcsolat születését is eredményezte; ahogy azt is, hogy előbb kiderült, ha két ember mégsem passzolt egymáshoz.
És hogy mit gondolnak erről Magyarországon? Megkérdeztünk három szinglit, ők miként érezték meg a pandémia szerelmi hatásait!
„Nekem a koronavírus előtt lényegesen több randim volt, mint az elmúlt egy évben, sőt, ha jobban belegondolok, talán két személlyel ha találkoztam. Előtte azért szívesen kimozdultam, örültem, hogy van társaságom, és nyitott voltam a kevésbé komoly kapcsolatokra is. De mióta van a koronavírus, én szinte felhagytam az ismerkedéssel.”
„Az elején még Tindereztem, de mivel tudtam, hogy találkozni nem igazán tudunk, hamar eldöntöttem, ki az, akire szívesen várnék, és ki az, akivel csak az időt húzom. Nekem tisztább lett a kép arról, hogy ki érdekel, és ki nem, és aki az utóbbiba tartozik, azt elengedtem. Most jól érzem magam egyedül!” – Zsófi, 40
„Én ugyanúgy ismerkedek, mint előtte, csak talán kevesebb randim volt. Talán ami feltűnt, hogy többen mondták azt egy-két hét netes beszélgetés után, hogy szerintük nincs meg a közös nevező, előtte azért legalább egy randit megejtettünk, biztos ami biztos. Én a COVID előtt is úgy voltam vele, hogy ha találok valakit, aki csak laza kapcsolatot keres, nekem oké, ha pedig komolyat szeretne, és én is vele, akkor állok elébe. Ez számomra most sem változott.”- Tamás, 29
„Az elmúlt egy évben egyetlen férfivel találkoztam, vele volt három randink, de végül nem éreztem azt a pluszt. Egy-két emberrel még beszélgettem a neten, de a találkozóig már el sem jutottunk. Amúgy is próbáltam óvatos lenni, de közben így, hogy többet tudtunk beszélgetni, könnyebb volt ráébredni, hogy nem passzolunk. Sokkal egyértelműbb, hogy milyen tulajdonságok számítanak nekem a másikban.” – Klaudia, 32