Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökségi Egyezményhez, mára pedig összesen nyolc helyszínnel büszkélkedhetünk, ami szerepel az UNESCO védelmi listán. Íme, az öt személyes kedvencünk, amiket ha esetleg nem láttál még, mindenképpen keress fel egy tavaszi vagy nyári hétvégén!
🎥 A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/5 Hollókő ófalu és környezete
Budapesttel egy időben, 1987-ben Hollókő volt az első, amely a világörökségi listára felkerült. A kis palóc falu az egyediségi feltételnek azzal tett eleget, hogy a természettel összhangban fejlődve, ma is őrzi a falvak 17-18. században kialakult hagyományos településformáját, a tradicionális építészetet, és a mezőgazdasági forradalom előtti, paraszti életformát.
Hollókő különlegessége, hogy nem egy darab megkövült múlt, hanem élő, lélegző történelem: úgy vált szabadtéri múzeummá, hogy közben élő település maradt, épületeinek jelentős részét az itt élők ma is rendeltetésszerűen használják, lakják.
2/5 Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta
A hortobágyi puszta 1999-ben került fel a Világörökségi listára, és a puszta valószínűleg most is a külföldiek által leginkább ismert magyar szavak között szerepel.
A terület azért is kerülhetett az UNESCO védelme alá, mert a helyi pásztorközösségek úgy művelték meg a kultúrtájat, hogy közben nem zsákmányolták ki a földet, így az közel kétezer éves gazdálkodás során is termékeny talaj maradt.
Ezen kívül ez Európa legnagyobb, összefüggő füves pusztája, ami nem erdők kiírtása révén jött létre. A tájképhez hozzátartozó szürke marha és rackajuh pedig szintén öregbítik a Hortobágy hírnevét.
Az ezeréves apátság és környezete 1997-ben került az UNESCO védelme alá, a monostor és a benne élő szerzetesközösség azonban egyidős a magyar állammal, így történelmi és kulturális, valamint eszmei értéke is kiemelkedően magas.
Az épületegyüttes mintegy bemutatja a magyar építészet elmúlt ezer esztendejének hagyományait, és történelmünk számos fontos eseményében kapott szerepet. Nem csak az épület jelenti az egyetlen látnivalót: a kolostornak hatalmas kincstára, képtára és metszettára is számos érdekességet kínál.
A levéltár leghíresebb darabja pedig a legősibb finnugor nyelvemlék, a tihanyi apátság alapítólevele, melyet 1055-ben kelteztek.
