12. Fitt délután az edzőteremben: valóság
Az terem keresés Kitti feladata volt, és sikeresen ki is választott egy olyat, ahol a lányok és a fiúk külön termekben edzhetnek – szóval a pasi nézegetős, kibeszélős terveim rögtön köddé foszlottak. Hamarosan viszont rájöttem, hogy ez a lehető legjobb dolog, ami történhetett aznap délután. Kitti mindkettőnknek hozott egy turmixot (fogalmam sincs, miből készült, de ő edzés közben mindig ilyeneket iszik), aminek a tetejét még korábban lecsavartam, hogy belekukkanthassak. És nem tettem vissza rendesen. Erre pedig akkor jöttem rá, amikor futás közben inni akartam egy kortyot, és sikerült a felét lendületből ráöntenem az arcomra és a ruhámra. Úgyhogy az edzés további része abból állt, hogy én a mosdóban tisztítottam a pólómat, míg Kitti próbált levegőt venni a hangos nevetéstől… Még jó, hogy más nem látta az esetet!
A hetem tehát egészen máshogy alakult, mint ahogy azt képzeletbeli világom szereplőjeként terveztem. Nem sikerült tökéletes külsőt varázsolnom magamnak reggel, a nagybevásárlás inkább egy mini-shoppinggal ért fel, és még az edzőteremben sem láttunk jóképű srácokat. De ha jobban belegondolok, mindezek ellenére szuper héten vagyok túl. Találkoztam két nagyon jó barátommal, és egyetlen délutánt sem töltöttem unalommal fűtött plafonbámulással. Valószínűleg sosem tudom majd lestoppolni a gondolat lavinát, ami minden nagyobb esemény előtt lezúdul a fejemből, és kicsit mindig csalódott leszek, ha a valóság nem felel meg az álmaimnak. De tudod mit?
Igazából ez nem is olyan rossz így. Mert bár a képzeletbeli események egész jónak tűnnek így a távolból, a megtörtént dolgok sokkal nagyobb hatással vannak az életre – és legalább annyira kalandosak is! Olvass még a témában
