Idővel észreveszed, hogy vannak emberek, akiknek a társaságában viszont újra az az önfeledt ember tudsz lenni, aki egyébként vagy.
Akkor nem lehet, hogy mégsem benned van a hiba? Igaziból egyikőtökben sincs, csupán két emberi lény vagytok, akik életük egy adott pontján, más irányba szeretnének haladni.
Sokan talán túlságosan félnek attól, hogy mi lesz, ha felbontanak egy barátságot és egyedül maradnak? Pedig ez butaság, hiszen pont, hogy az ő helyére érkezne már valaki új, viszont addig nem tud, ameddig téged ezek a rossz érzések marcangolnak.
5/7 Elkezditek bántani egymást
Van egy pont, amikor már nyílt dologgá válik, hogy nem működik a barátságotok és ezen a ponton a legtöbb ember elkezd mutogatni a másikra, hogy márpedig akkor is miattad romlott meg ez a barátság és minden a te hibád, te változtál rossz irányba stb.
Tulajdonképpen erre a pontra senkinek nem kellene eljutnia, mert ezzel csak a szép emlékeket romboljátok le magatok körül.
Ebben a fázisban már nagy az esélye annak, hogy nem barátként fogtok elválni, ezért nem szabadna hagynotok, hogy ez idáig fajuljon.
A barátságotok elején csak kapkodtátok a fejeteket, hogy mennyi mindenben hasonlítotok, most meg nincs szinte semmi, amiben közös nevezőre tudnátok jutni.
Ismerős? Nos, ez azért alakulhatott ki, mert egyikőtök (vagy éppen mindkettőtök) igencsak megváltozott. Ez egyáltalán nem baj, sőt, minden változás magában hordozza a pozitív hatásokat, csak éppenséggel lehet, hogy a környezet ezzel nem tud lépést tartani.
Ha például te kezdtél el változni, akkor nem magadat kell visszahúznod arra a szintre, ahol a másik tart, hanem meg kell találnod azokat az embereket, akikkel a jelen helyzetedben azonosulni tudsz.
