Összehúzva
Arra neveltek, hogy nekem sosincs igazam. Én csak gyerek vagyok, egy lány vagyok: csináljam azt, amit elvárnak tőlem és ne vitatkozzam, ne lázadjak. Összehúztam magam, hogy jó legyek, hogy a balhés családomban legalább velem ne legyen gond.
Ez a hozzáállás végigkísért az iskolában és a munkahelyeimen is, csak a szüleim szerepét a tanárok és felettesek vették át. Nagyon lassan találtam meg a „hangom” és mertem először kiállni magamért. Végül az lett a megoldás, hogy megszakítottam a kapcsolatot a családommal és van egy kis cégem, amit otthonról viszek. Már csak magamnak vagyok hajlandó megfelelni, senki másnak.
Következő cikkünkLibabőrös lettem, amikor a kislányom elmesélte, hogy előző életében ő volt az anyukámOlvastam és hallottam már hihetetlen történeteket gyerekes szülőktől, olyanokat, amiken először csak mosolyogtam, aztán gyorsan el is felejtettem őket. Valahogy mindig azt gondoltam, hogy ez velünk sosem történhet meg, hogy ez azoknak a dolga, akik szeretnek misztikumban gondolkodni, vagy épp azoknak, akik túl sokat olvasnak…Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
