„Üdv a klubban!” – mondják az anyuka barátnőid, amikor megtudják, hogy te is gyermeket hordasz a szíved alatt.
Valóban automatikusan csatlakozol a „szülők klubjához”, ha kéred, ha nem. Most már kihagyhatatlan, hogy minden apróságot kivesézzetek, és jó párszor szembesülj azzal a bizonyos „aha” érzéssel, olyan dolgokkal kapcsolatosan, amiket korábban nem igazán értettél, hiszen akkor még nem voltál anyuka.
És mint minden társadalmi csoport, amiben a nők jelen vannak, úgy az anyák-klubjában is időről időre felbukkannak a versenyek, amik néha nagyon bonyolulttá válnak, de mindenképpen feleslegesek.
Egyrészt érzed a támogatást más anyák felől, különösen azok megértését tapasztalod, akik ugyanazt élték meg korábban, vagy éppen most vannak abban a cipőben, mint te. Másrészt viszont akadnak olyan esetek, amikor az anyák rendkívül sablonszerűen és egyébként borzasztóan viselkednek…
1. A mindentudó
Tudod, ez az az anyuka, aki mindenről mindent tud. Már öt évvel előre tudta, mikor fog azonnal teherbe esni. Már a várandóssága előtt tökéletesen képben volt a terhességről és persze a szülésről. Nem is érti, mások hogyan vállalhatnak gyereket úgy, hogy nem olvasták ki a létező összes szakirodalmat és nem állítottak fel részletes szülési tervet, valamint komplett telefonkönyvet az elérhető és mozgósítható szakértőkről.
Szoptatás, hozzátáplálás, hordozás, gyereknevelés, óvodaválasztás? Nincs olyan téma, amiből ne lenne felkészült a legújabb kutatásoknak köszönhetően, amiknek hála biztos lehetsz benne, hogy készen áll rögtönzött előadást tartani számodra – bárhol és bármikor.
2. A túllicitáló
Mindenki büszke a gyermekére, és ez így is van rendjén. Szomorú lenne, ha nem a saját csemeténket találnánk a legszebbnek, legokosabbnak és persze a legügyesebbnek. Azonban míg a többség tudja, hogy elfogult és nem dicsekszik lépten-nyomon, addig van egy nagyon gonosz csoportja az anyáknak: ők az alávalóan dicsekvők.
Arra nem veszik a fáradtságot, hogy nyíltan kérkedjenek gyermekeik szuperképességeivel, ezzel is kockáztatva, hogy esetleg valaki túllicitálja őket. Inkább sunyi módon, övön alul próbálkoznak:
„Olyan furcsa, a kisfiam a minap mintha azt mondta volna, hogy „kérem”, pedig még csak öt hónapos! Te is tapasztaltál ilyet?”
3. A tanulókártyás
Vannak anyukák, akik meg nem valósított álmaikat a gyermekeik segítségével próbálják életre hívni, vagy csak egyszerűen úgy érzik, időpocsékolás minden kihasználatlan pillanat. Persze, a többség tudja, hogy az elvetemült szintű korai fejlesztés többet árt, mint használ, de erről nyilván nem lehet meggyőzni az ilyen anyákat.
Ha összehoz vele a sors, akkor állandóan arról fog kérdezni, melyik osztályba íratod a gyermekedet. Kifaggat, miket tud már csinálni, mikor fordult át, mikor lett szobatiszta. Persze kéretlen tanácsokat osztogat arra vonatkozóan, milyen superfoodokat kellene már réges régen adnod neki.
4. A realisztikus
Nos, ez az az anyuka, aki komolyan veszi az őszinteséget. Sajnos túl komolyan. Mindent realisztikusan és részletesen elmesél, a szüléstől kezdve egészen az újrakezdett házaséletig.
Közben te azon filózol, mégis mivel vívtad ki a bizalmát.
Bár egyszerre mulatságos és sokszor taszítóan furcsa egy ilyen beszélgetés (főleg, ha tényleg nem vagytok közeli barátok), de a legtöbb anyuka sajnos hajlamos erre.
Ennek az oka sokrétű lehet, talán túl keveset van felnőtt társaságban, beszippantotta az anyuka-lét, vagy csak bizonytalan, visszaigazolásra vágyik. Akárhogy is van, ha kényelmetlenül érzed magadat, nem kell hallgatnod – csak mondd, hogy „neked ebben nincs rossz tapasztalatod”.